Az étrendi ismeretek szinten tartása, új elemekkel történő bővítése mindennapi életünk részét kell, hogy képezze. Cukorbetegek esetében fontossága még nagyobb jelentőségű. Sokan esnek abba a tévhitbe, hogy ha már vércukorcsökkentő gyógyszereket vagy inzulint kapnak, kevésbé fontos az egyeztetett mennyiségek betartása. "Majd segít a gyógyszer"- gondolják tévesen. Valójában azonban megfelelő életmód nélkül nem biztosítható a kívánt, hosszú távú anyagcsere egyensúly.

Az étrendi szempontok megismerésében segít e cikk. A korszerű táplálkozási elvek (50-55% szénhidrát tartalmú étrend) és a hazai étkezési szokások szem előtt tartásával útba igazít az energiatartalom és a szénhidrát mennyiség összefüggéseiben, a főbb étrendi összetevők (fehérje, szénhidrát, zsírok) tápanyagforrásaiban, a glikémiás index jelentőségében. Segíti a súlyleadás tervezését és mintaétrendek összeállításával a napi étkezések változatossá tételét. Hasznos segítség cukorbetegeknek és családtagjaiknak egyaránt.

Táplálkozási piramis

A piramis segítségével kedvezőbb módon tudjuk összeállítani étrendünket.

A legtöbb energiát a szénhidrát forrásokból - kenyér, gabonafélék, durum tészta, barna rizs, zöldségek, gyümölcsök - fogyasszunk! Mérsékelt fogyasztásra javasolt a sovány hús, húskészítmények, tej, tejtermékek. Minél kevesebb energiát juttassunk a szervezetünkbe az édességekből, alkoholból és a zsiradékokból (luxus energiák)!

A cukorbetegség kezelésének alapja a megfelelő étrend, amely az egészséges embereknek javasolt étrend alapelveire épül. Az orvos határozza meg - a beteg igényeihez igazodóan - hogy mennyi legyen az energia és szénhidrát napi mennyisége, ennek figyelembevételével a dietetikus segíti az elvek elsajátítását és az étrend összeállítását.

 

Energia és szénhidrát megoszlás (50 % szénhidrát esetén)

ENERGIA

SZÉNHIDRÁT

1000 kcal

120 9

1200 kcal

145 9

1400 kcal

175 9

1600 kcal

200 9

1800 kcal

220 9

2000 kcal

250 9

Az étrend energiatartalma

Az ideális testsúlyú cukorbetegek étrendjének energiatartalma pont annyi legyen, amennyit a testsúlya és energia háztartása igényel. Ehhez figyelembe kell venni nemét, korát, fizikai aktivitásának energia igényét.

A testsúly felesleggel rendelkezőknek fogyniuk kell! A tápláltsági állapot meghatározása a legpontosabban a testtömeg index (BMI) alapján történhet. Ehhez ad segítséget a BMI kalkulátor. Tájékozódó jelleggel használható a módosított Broca index is.

Broca-index: (magasság -100) -10%

Ha az orvos másképp nem rendeli, akkor a hosszú távú fogyókúrás program szerint napi 400-600 kcal-val célszerű csökkenteni az energia bevitelt a szervezet (és nem a saját) étkezési igényünk szerint.

Az étrend összetétele

Fehérje

Az étrend összeállításánál a napi szükségletnek kb. a felét (30-40 g-t) célszerű teljes értékű fehérjéből (sovány sajt, tej, hús, felvágott stb.) biztosítani. Nem célszerű a régi elveket követve "húst-hússal" fogyasztani. Testsúlyfelesleg esetén a többlet fehérje plusz energiát is jelent a szervezet számára.

ÉTREND

FEHÉRJE

2 dl tej

6,8 gr

3 dkg gépsonka

6,8 gr

8 dkg csirkemell

19.8 gr

1 db mackósajt 3,3 dkg

5,5 gr

ÖSSZESEN:

38,9 gr

Zsírok:

Ideális esetben a napi zsiradékmennyiség nem haladhatja meg az energia 30 %-át. A tápanyagok közül a zsírnak a legnagyobb az energia értéke, ezért kell figyelni a mennyiségére. A közhasználatban a zsír fogalma egyenlő a sertészsírral, holott a valóságban a "lipidek" összefoglaló neve. Mivel jelentős mennyiséget elfogyasztunk az állati eredetű fehérjeforrások "rejtett zsír"-jából (pl. felvá­gottak, trappista sajt stb. esetén), ezért étel készítésre az olajakat ajánljuk, és elsősorban pároláshoz. A hidegen préselt olajakat (extra szűz olíva) hevítés nélkül, inkább salátaöntetekbe használjuk.

Szénhidrátok:

Az étrend legyen szénhidrátban gazdag. Persze ez nem elsősorban a magyar fogalom szerinti kenyér, tészta és burgonya bőségét jelenti, hanem inkább a rostos gabonatermékeket, zöldséget, főzeléket és gyümölcsöt, az energia 50-55 %-ában.

A szénhidrátokat az alábbi módon rangsoroljuk:

Kerülendők: finomított cukor, szőlőcukor, méz és az ezeket tartalmazó ételek, italok

Korlátozott mennyiségben fogyaszthatók: egyszerű cukrokat tartalmazó gyümölcsök, tejtermékek. A természetes cukor tartalmú tejből maximum napi fél liter fogyasztható több részletben. Gyümölcsből 50 g szénhidrátnak megfelelő mennyiséget lehet 2-3 részletben (pl. közti étkezésre) fogyasztani.

Mért mennyiségben fogyaszthatók: az összetett szénhidrátok képezik az étrend legnagyobb részét. A keményítőt tartalmazó élelmiszerek (kenyér, tészta, rizs, burgonya, liszt) szintén, de előnyösebbek a rostos változatok. Csak az 5,4 dkg zsemle szénhidrát tartalma 30 g!

Szabadon fogyaszthatók: egy adagban (ez általában 20-30 dkg-nyi mennyiséget jelent) az alacsony szénhidráttartalmú, főleg rostokat tartalmazó zöldségek, főzelékek, párolva vagy salátának.

A rostokat az emberi szervezet nem képes lebontani, ezért sokszor nem is sorolják a tápanyagok közé, mégis különös figyelmet igényelnek. A rostok jelentős ballasztanyagot jelentenek a szervezet számára, telítettség érzetett keltenek, melynek a jóllakottságérzés kialakulásában van szerepe. Kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet, javítják a szénhidrát toleranciát. Csökkentik az elhízás, érbetegségek és vastagbélrák kockázatát. Régebben úgy gondolták, hogy az egyszerű szénhidrátok (répacukor, tejcukor, gyümölcscukor) jobban megemelik a vércukorszintet, mint a keményítők. Többek között ezért nem javasolták a gyümölcsöket, és adták gyakran a burgonyát.

Glikémiás index (GI) %

1981 óta, a glikémiás index vizsgálatok alapjaiban átformálták az étrendet. A glikémiás index (GI) azt fejezi ki %-ban, hogy a vizsgált szénhidrát milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással rendelkezik, a szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest. Bár a GI adott ételféleségre jellemző, a vércukor emelő hatás cukorbetegeken a károsodott cukorel­választás / hatás következtében eltér az egészségesekétől.

90-120 % malátacukor, méz, cukrozott üdítők, burgonyapüré, főtt burgonya, corn flakes, datolya, fehér kenyér, hagyományos zsemle és kifli
70-90 % abonett, puffasztott búza, kétszersült, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, fél barna kenyér, hagyományos főtt tészták, kalács, szőlő, görögdinnye, sült burgonya
50-70 % zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, ananász, cukrozatlan gyümölcslé (100 %-os), zöld borsó, müzli, kivi
30-50 % tej, joghurt, kefir, hazai gyümölcsök (alma, körte, szilva, sárgabarack stb.). durum tészták, narancs, tejszínes fagylaltok, vadrizs
15-30 % gyümölcscukor, szorbit, lencse, bab, dió, diabetikus méz, korpás müzli, grapefruit, szójatej
15 % alatt spárga, brokkoli, mogyoró, karfiol, zeller, uborka, padlizsán, zöldbab, saláták, paprika, spenót, cukkíni, tök, paradicsom, retek, cékla

A jó vércukor eredmények érdekében érdemes az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségét és vércukoremelő hatását együttesen figyelni. Kezdetben érdemes étrendi napló és grammos diétás mérleg segítségével megtanulni összeállítani az étrendet. Mivel a mennyiségekben egy idő után könnyen tévedhetünk, kb. félévente ellenőrizzük, hogy jól tippelünk-e, főleg a kenyér, tészta, rizs és liszt esetében.

Alkohol: magas energiatartalmú, hatással van a cukoranyagcserére és a triglicerid szintet is emeli. Fogyasztása tilos májbetegség, hasnyálmirigy gyulladás, és magas triglicerid szint esetén. Ha nincs kizáró ok, akkor a férfiak legfeljebb 2 dl, a nők 1 dl száraz bort vagy pezsgőt fogyaszthatnak naponta. Sörfogyasz­tás esetén a szénhidráttartalmat is figyelembe kell venni.

A napi kalória és szénhidrát mennyiséget, az egészséges táplálkozásban javasoltak szerint, érdemes több kisebb étkezésre osztani, a nagyobb vércukor ingadozások kiküszöbölése céljából. Az étkezés fogalma itt azt jelenti, hogy minden olyan étel (pl. gyümölcsök.) vagy ital (tej, gyümölcslé, sör), illetve nassolás (édesség, ropi, mogyoró stb), amely energiát ad a szervezetnek, és szénhidrát tartalma is van, étkezésnek számít. Mivel az inzulinérzékenység napszakos ingadozást mutat, a főétkezések közül "legbőségesebb" az ebéd, legkisebb szénhidráttartalmú a reggeli.

Az étkezések száma függ a kezeléstől:

I. Az egészségeseknek napi 5 étkezés ajánlott. Ezt javasoljuk azoknak is, akiknél elég kezelésként az étrendi megszorítás, illetve ha tablettás vércukorszint csökkentő kezelésben részesülnek. Legkönnyebben összeállítható az étrend, ha a 3 főétkezés közé két, gyümölcsből vagy rostos gabonatermékből (pl. korpás keksz, abonett, hamlett) állítunk össze étkezést.

SZÉNHIDRÁT (gr)

110

140

160

180

200

Reggeli

20

30

30

35

40

Tízórai

10

15

15

20

20

Ebéd

40

45

55

60

65

Uzsonna

10

15

15

20

25

Vacsora

30

35

45

45

50

II. Inzulin terápia esetén a hatszori étkezés javasolt. De választhatják ezt az elosztást azok is, akik este még szívesen elfogyasztanak egy-egy gyümölcsöt, vagy savkötőként, megennének néhány darab kekszet. Nőknek 140-160 g, férfiaknak 180-200 g a leggyakrabban javasolt szénhidrát mennyiség.

SZÉNHIDRÁT (gr)

110

140

160

180

200

Reggeli

20

25

30

30

35

Tízórai

10

15

15

20

20

Ebéd

35

40

50

50

55

Uzsonna

10

15

15

20

25

Vacsora

25

30

35

40

45

Utóvacsora

10

15

15

20

20

III. Analóg gyorshatású inzulinok mellett általában elegendő a háromszori étkezés is.

SZÉNHIDRÁT (gr)

120

140

160

180

Reggeli

30

35

40

40

Ebéd

50

60

70

80

Vacsora

40

45

50

60

A napi háromszori étkezésen felül itt is lehet egyéni igény szerint közti étkezéseket fogyasztani, két módon:

  • A magasabb glikémiás indexű élelmiszerekből, az elfogyasztandó szénhidrátnak megfelelő korrekciós (gyors hatású) inzulin beadásával.
  • Az alacsonyabb glikémiás indexű élelmiszerekből, 5-6 mmol/l vércukor esetén, 5-10 g szénhidrát fogyasztható bólus (gyors hatású) inzulin adása nélkül, de érdemes kontrollálni, hogy a választott élelmiszer (főleg gyümölcsök) valóban nem emeli meg a GI- táblázatban jelzett mértéknél jobban a vércukor értéket.