A vérnyomás fogalma, mértékegysége

Az erekben áramló vér, nyomást gyakorol az erek falára, ezt nevezzük vérnyomásnak. A napi gyakorlatban általában a felkar verőerében lévő vérnyomást mérjük. A szív összehúzódásának megfelelően itt pulzálva áramlik a vér.

A vérnyomás maximumát szisztolés vérnyomásnak nevezzük, ez a szív összehúzódása által keltett maximális vérnyomás (felső érték). A minimális vérnyomás a diasztolés vérnyomás, mely a szív összehúzódásának szünetében, a verőerek belsejében uralkodó legalacsonyabb nyomásnak felel meg (alsó érték). A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm), vagyis annak a higanyoszlopnak a milliméterben kifejezett magassága, amelynek egyenlő a nyomása a vérnek az érfalra gyakorolt nyomásával. Hagyományosan először a szisztolés értéket, majd a diasztolés értéket írjuk le, illetve mondjuk „per” szóval a kettő között, például 120/80 Hgmm (120 per 80 higanymilliméter).

Meddig normális a vérnyomás?

A 140/90 Hgmm feletti nyugalmi vérnyomás minden életkorban kóros. A 140/90 Hgmm alatti vérnyomás értékeket általában normálisnak fogadjuk el, azonban bizonyos betegségekben már ennél kisebb vérnyomást is kórosan nagynak tartunk, mely kezelést igényel.

Mikor tekinthető a mért vérnyomásérték kórosan magasnak?

 

Optimális

<120/80 Hgmm

Normális

<130/<85 Hgmm

Magas-normális

130-139/85-89 Hgmm

Enyhe hypertonia (I. stádium)

140-159/90-99 Hgmm

Középsúlyos hypertonia (II. stádium)

160-179/100-109 Hgmm

Súlyos hypertonia (III. stádium)

>180/110 Hgmm

Izolált systoles hypertonia

>140/<90 Hgmm

 

Mi a magas vérnyomás betegség (hypertonia)?

A szervezet normális reakciója, hogy fizikai vagy pszichés terhelésre a vérnyomás növekszik, majd a stressz elmúltával a vérnyomás gyorsan visszatér a normális szintre. Ha a vérnyomás nem normalizálódik, hanem kórosan nagy marad, akkor magas vérnyomás betegségről beszélünk, tehát egyetlen mérésből a betegség meglétére vonatkozóan messzemenő következtetést nem lehet levonni. Egészen pontosan magas vérnyomás betegséget akkor lehet megállapítani, ha három különböző alkalommal mért vérnyomás érték átlaga kórosan nagy.

A magas vérnyomás népbetegség

A felnőtt lakosság 10-20%-ának emelkedett a vérnyomása. Hazai vizsgálatok szerint hypertonia a szűrt lakosság 6-25%-ában volt kimutatható, az idősebbek között pedig ennél is gyakrabban fordul elő.

Mi a magas vérnyomás oka? Meggyógyulhatok-e a magas vérnyomás betegségből?

A kis artériák falának fokozott feszülése miatt emelkedik meg mind a felső/szisztolés, mind az alsó/diasztolés vérnyomásérték. Ezt a tónusfokozódást az esetek kb. 90%-ban esszenciálisnak vagy elsődlegesnek nevezzük, mert egyéb megbetegedést nem lehet a vérnyomás emelkedés hátterében kimutatni. A magas vérnyomás betegek kb. 10%-a másodlagos magas vérnyomásban szenved, azaz a vérnyomás emelkedést egyéb megbetegedés váltja ki (krónikus vesebetegségek, a vese fejlődési rendellenességei, egyes hormonális eredetű megbetegedések). Ezen esetek felderítése azért fontos, mert itt az emelkedett vérnyomás csak tünete valamely (például szív, vese vagy hormonális) betegségnek, és ezért – jó esetben – végleg meg lehet szüntetni a hypertonia okát, azaz gyógyulás érhető el. A másodlagos magas vérnyomást az alapbetegség kezelésével gyógyítjuk. Ezen ritka esetektől eltekintve a betegek többségénél nem derül ki a magas vérnyomás oka, ezért nem is lehet gyógyulásra számítani. A betegek többsége élete végéig orvosi gondozásra szorul. Az elsődleges, vagy esszenciális magas vérnyomás kezelésekor vérnyomáscsökkentő szerekkel biztosítjuk a vérnyomásérték normalizálódását.

A magas vérnyomásra hajlamosító tényezők (rizikó faktorok)

A hypertonia kialakulásában számos hatásnak lehet szerepe. Ezek egy része nem befolyásolható:
  • életkor: a 60 év felettiek korcsoportjában már minden második embernek magas a vérnyomása
  • örökletes hajlam – a családon belül a magas vérnyomás halmozottan fordul elő
Más rizikó faktorok azonban megelőzhetőek, korrigálhatóak:
  • mozgásszegény életmód – egyaránt lehet a kövérség oka és következménye
  • alkoholfogyasztás– veszélyes mennyiségnek tekinthető, napi 2 vagy több üveg sör, napi ½ liter vagy ennél több bor, 1 dl-nyi vagy ennél nagyobb mennyiségű tömény ital rendszeres fogyasztása. A megengedett maximális mennyiség a fenti adatok felét sem érheti el és csak alkalmanként tanácsolható
  • dohányzás nemcsak rákkeltő, de a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívizominfarktus kialakulásának fontos kockázati tényezője
  • fokozott só bevitel - erősen sózott ételek rendszeres fogyasztása
  • stressz-helyzetek
  • túlzott koffeinfogyasztás, elsősorban kávé formájában (napi 2 kávé megengedett)
  • az egészségtelen táplálkozás

Melyek a magas vérnyomás tünetei?

A vérnyomás emelkedésének kórélettani alapja a kis artériák (verőerek) falfeszülésének növekedése. Ez a tónusfokozódás semmilyen jellegzetes panaszt nem vált ki. A leggyakoribb tüneteket (fejfájás, fülzúgás, bizonytalanság-érzés, látászavarok) a megemelkedett vérnyomás következtében megváltozó agyi ill. szemfenéki keringés okozza. Miután a magas vérnyomásban szenvedő betegnek sokszor nincsen mindaddig panasza, amíg a megemelkedett vérnyomás bizonyos szervek végleges károsodását nem okozza, gyakran csak szűrővizsgálat alkalmával ismerik fel a betegséget.

Miért baj, ha kórosan nagy a vérnyomás?

Ha az erek falát a benne áramló vér tartósan a normálisnál nagyobb nyomással terheli, akkor az erek fala idővel károsodik. Ha a hypertoniás betegnél megfelelő kezeléssel normalizálni tudjuk a vérnyomást, akkor az érkárosodás megelőzhető, illetve a már kialakult elváltozások bizonyos mértékig vissza is fejlődhetnek.

A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt hypertonia előbb-utóbb a szervezet összes verőerét károsítja. A magas vérnyomás okozta érkárosodások egyik legfontosabb következménye az érelmeszesedés felgyorsulása. Ez az agy ereiben érelzáródáshoz vezethet, illetve a nagy nyomás miatt a merevebb erek könnyebben megrepedhetnek és ekkor agyvérzés alakul ki. A szívben lévő koszorús erek károsodása szívinfarktushoz, a szem ereinek károsodása látásromláshoz, esetleg vaksághoz, a vese ereinek károsodása vesebetegséghez vezethet.

Miért fontos a részletes kivizsgálás?

Kezelőorvosának egyrészt ki kell zárnia, hogy a magas vérnyomás hátterében nem áll-e valamilyen egyéb, néha igen egyszerűen és végleg meggyógyítható megbetegedés. Másrészt a magas vérnyomás okozta érkárosodások sokkal súlyosabbak, ha más, például cukorbetegség vagy zsíranyagcsere zavar is fennáll. Ezek felderítése és megfelelő kezelése fontos része az orvosi tevékenységnek. Harmadrészt időről időre ellenőrizni kell, hogy a hypertonia milyen mértékben károsította a szervezetet, ugyanis az egyes szervi szövődmények (szem, vese, szív, stb.) speciális kezelést is igényelhetnek.

A vérnyomásmérés főbb szabályai

A megfelelő vérnyomásmérésnek pontos szabályai vannak, melyek közül az otthoni vérnyomásmérésekhez a következőket szeretném kiemelni:

    • a vérnyomást legalább 5 percig tartó nyugalmi állapotot követően mérjük
    • a vérnyomásmérő mandzsettája a szív magasságában legyen
    • a vérnyomásmérést csak szabványos és hitelesített eszközzel végezzük
    • lassan (5 Hgmm/másodperc sebességgel) engedjük le a vérnyomásmérő mandzsettában a nyomást.