A csont ízületi gyulladás (osteoarthritis) az ízületi porcot károsító betegség. Ez a porcréteg teszi lehetővé, hogy a csontok ízületi végei a lehető legkisebb súrlódással mozduljanak el egymáson. Az ízületi végek porcborításának pusztulása után a csontok közvetlenül egymáshoz dörzsölődnek, ami fájdalmat, duzzanatot és érzékenységet okozhat.

Testünkben tucatszámra találhatóak ízületek, amelyek a csontok bizonyos irányú elmozdulását teszik lehetővé. A térdízület például teljesen behajlítható, de oldalirányban szinte alig mozdul el.

Az ízületek működése

A csontok mindkét végét természetes ütéselnyelő réteg, a porcszövet borítja. Ez a sima, síkos burkolat teszi lehetővé a csontok elmozdulását. A csontváz legnagyobb ízülete a térd, ebben további ütéselnyelő képletek, két porcgyűrű is található. Ezek a csavaralátéthez hasonló alakú porckarikák az úgy nevezett meniscusok. Az ízületeket szívós ízületi tok burkolja ill. védi. Ennek belső felszínén található az ízületi nedvet termelő ízületi belhártya. A nedv kenőanyagként síkosítja az ízületi felszíneket és segíti a porcszövet táplálását. A csontokat ízületi szalagok szilárdan rögzítik a helyükön. Ezek a vaskos szövetnyalábok az ízületi tokon kívül vagy belül találhatóak; rendeltetésük a csontok túlzott mértékű elmozdulásának, illetve az ízület ficamodásának megakadályozása.

Az izmok is hozzájárulnak a csontváz egyben tartásához; inakkal tapadnak a csontokra. Összehúzódáskor az izom megrövidül, húzóerőt fejt ki a csontokra, ezért az elmozdul és az ízület behajlik.

Az ízületek sorsa csontízületi gyulladás esetén

Ha az ízületben csontízületi gyulladás alakul ki, akkor a porcszövet érdessé válik és elvékonyodik, alatta a csont megvastagodik. Az ízület peremén a csont kifelé gyarapodhat és ezáltal csontkinövések (osteophyták) képződhetnek. Az ízületi belhártya nagyobb mennyiségben termelhet ízületi nedvet, emiatt kissé megduzzadhat az ízület. Az ízületi tok és szalagok lassanként megvastagodnak és zsugorodnak - mintegy igyekeznek stabilizálni az ízületet - miközben annak alakja fokozatosan megváltozik. Az ízületet mozgató izmok meggyengülhetnek, megkisebbedhetnek vagy elsorvadhatnak.

Mindeközben az ízületben helyreállító folyamatok zajlanak és a regeneráció gyakran sikeresnek bizonyul. Ez az oka annak, hogy a nagy számú csontízületi gyulladásban szenvedő beteg viszonylag kevés problémával küszködik. Olykor azonban a szöveti regeneráció nem képes kijavítani az ízületi károsodást, ezért az elhatalmasodik és az ízület fájdalmassá, nehezen mozgathatóvá válik. Mindez különösen a nagy ízületekben, pl. a térdben és a csípőben fordul elő.

A csontízületi gyulladásban szenvedő betegek gyakran heteken-hónapokon keresztül panaszmentesek, egészen a betegség fájdalmas "fellángolásának" bekövetkezéséig. Ekkor az orvos fájdalomcsillapítót rendelhet a fájdalom és a panaszok elviselésének megkönnyítésére.

A súlyos csontízületi gyulladás lassú lefolyású, hosszú évek alatt kialakuló betegség. Számos esetben csupán csekély elváltozások keletkeznek és az ízületnek csak egy részét károsítják. Olykor azonban a csontízületi gyulladás okozta ízületi károsodás súlyosabb és kiterjedtebb lehet. Ilyenkor a porc oly mértékben elvékonyodhat, hogy többé már nem borítja be a megvastagodott csontvégeket. Az egymáson súrlódó csontvégek fokozatosan elkopnak. A porcréteg pusztulása, a csontkopás és az ízület peremén kialakuló csontkinövések következtében megváltozhat az ízület alakja. Emiatt a csontok kimozdulnak anatómiai helyükről és ízületi deformitás alakul ki, ami rendkívül fájdalmas lehet.

Gyakoriság

Negyvenéves korban már szinte minden ember teherviselő ízületeiben (csípő, térd) kialakulnak osteoarthritises elváltozások. A betegség az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik és a nők körében sűrűbben fordul elő, mint férfiakon - különösen 50 éves kor felett. Bár a csontízületi gyulladás az egész világon gondot okoz, súlyosságában földrajzi és etnikai különbségek észlelhetőek. A betegség Európában és az USA-ban elterjedtebb, mint a világ más részein.

Kiváltó okok

  • Életkor: általában az élet negyedik évtizedének vége felé, 50-60 éves korban kezdődik, 40 évesnél fiatalabb korban ritka. Ez valószínűleg az élettani öregedés folyamatával függ össze, ennek során ugyanis gyengülnek az izmok, az ízületek több évtizedes használat nyomait viselik magukon, és hosszabb idő szükséges a szövetek regenerálódásához.
  • Női nem: az ízületek zömét tekintve nőkben gyakoribb és súlyosabb lefolyású a csontízületi gyulladás.
  • Elhízás: fontos kóroki tényező. A testsúlyfelesleg többletterhelés az ízületek (térd, csípő) számára. A túlsúly a már kialakult csontízületi gyulladás súlyosbodásának esélyét is fokozza.
  • Ízületi sérülés: baleset vagy műtét miatt kialakuló ízületi sérülés az élet későbbi szakaszában vezethet csontízületi gyulladás kialakulásához. A rendkívül megerőltető, ismétlődő mozgások kárt tehetnek az ízületekben. Ez az oka annak, hogy a jelentős fizikai megterheléssel járó foglakozást űzőkön gyakrabban alakul ki csontízületi gyulladás.
  • Örökletes tényezők: a betegség egyik válfaja erős halmozódást mutat egyes családokban. Ez kötőszöveti csomók képződésével jár és legfőképpen a középkorú nők kezének ízületeit károsítja.

Panaszok és tünetek

Korai, főtünetként az ízületek merevsége és fájdalmassága észlelhető. A fájdalom teszi megerőltetés után, illetve a nap végére általában erősödik. Az ízületi merevség néhány perces mozgás után általában enyhül, azonban az ízületek mozgás közben "recseghetnek-ropoghatnak".

A beteg ízület az instabilitás vagy az izmok, inak és szalagok gyengesége miatt olykor kificamodhat. Megfelelő izomerősítő gyakorlatokkal fokozható az ízületek stabilitása. A tünetek ingadozóak, gyakran látszólag ok nélkül változnak. Olykor hetekig - hónapokig tartó panaszos időszakok váltakoznak sokkal könnyebb periódusokkal. Egyesek fájdalmát az időváltozás, legfőképpen a hideg, nyirkos időjárás súlyosbítja, mások azt tapasztalják, hogy a fájdalom mértéke inkább a fizikai aktivitás mértékével függ össze.

A beteg ízületek kissé duzzadtak lehetnek és a peremükön csontkinövések keletkezhetnek. Az ízület környéki izmok kissé sorvadtnak tűnhetnek. A betegség előrehaladtával egyre nagyobb nehézségbe ütközhet bizonyos mindennapi tevékenységek elvégzése. A csípő vagy térdízület betegsége esetén a székről felállás, a lépcsőn járás, vagy a lábbeli és harisnya felhúzása válhat nehézzé.

Érintett ízületek

Szinte bármelyik ízületben kialakulhat a betegség.

  • A térdízületi osteoarthritis idősebb korban jelentkezik és nőkön gyakoribb, mint férfiakon, általában kétoldali. A túlsúlyosság súlyosbíthatja a térdízületi gyulladást, ami viszont korlátozhatja a beteget a mozgásában. Férfiaknál a korábbi sportsérülés vagy műtét gyakoribb rizikófaktor, mely csupán az egyik térdízület betegségéhez vezethet.
  • A csípőízület osteoarthritise azonos mértékben sújtja a férfiakat és a nőket. Az éveken át végzett nehéz testi munka fontos rizikófaktor. Súlyos esetben az ízületi gyulladás miatt deformálódik az ízület környéki csontállomány, minek következtében megrövidülhet az alsó végtag.
  • A kéz ízületinek gyulladása általában a csomó képződéssel járó kórformákban fordul elő. Ez többnyire a 40-50-es éveikben járó nőkön alakul ki a menopauza után. Leggyakrabban az ujjak végperceinek ízületeiben és a hüvelykujj alapízületében észlelhető.Jellemző tünetei a bőrpír, duzzanat és érzékenység.
  • A lábon általában az öregujj alapízületében alakul ki gyulladás. Az öregujj végül elmerevedhet, ami megnehezíti a járást, vagy pedig elgörbül és fájdalmas bütykök keletkeznek rajta.
  • A nyaki és háti gerincen kialakult csontízületi gyulladás orvosi neve a spondilózis. Nagyon elterjedt betegség, azonban gyakran nem okoz panaszokat. A népesség kb. felén jelentkezik időnként hátfájás, ám ennek nem a csontízületi gyulladás a leggyakoribb oka.

A diagnózis lehetőségei

  • röntgen vizsgálat: ez az egyik leghasznosabb
  • ultrahang vizsgálat
  • komputer tomográfia (CT): a csontok és a lágy részek is ábrázolásra kerülnek
  • mágnesrezonanciás képalkotás (MRI)
  • vér laboratóriumi vizsgálat: a társuló betegségek kizárása céljából

Hogyan segíthet a beteg önmagán?

Orvosa különböző gyógymódokkal enyhítheti a fájdalmat, azonban a betegnek saját magának kell szembenéznie a betegségével és segíteni magán. Életmódjának csekély megváltoztatásával nagymértékben megkönnyítheti a mindennapi életét.

Fő terápiás célkitűzések:
  • a fájdalom csillapítása
  • az ízületek működésének és mozgásainak javítása
  • elfogadható testsúly fenntartása
  • egészséges életmód kialakítása

Fontos a rendszeres testedzés, a napi teendők megfelelő módon történő elvégzése és a testsúlykontroll. Ily módon már a kórisme felállításának pillanatától kezdve a betegtől függ, hogy hogyan alakul a betegsége.

Egyszerű módszerek a betegség elviselésére

  • rendszeresen eddze testét (úszás, gyaloglás, kerékpározás)
  • táplálkozzon kiegyensúlyozottan
  • ne üljön sokáig mozdulatlanul
  • ütemezze a teendőit: ha lehet, a megerőltetéssel járó tevékenységeket több részletben végezze el a nap folyamán
  • óvja az ízületeit
  • végezzen ízületi tornát
  • viseljen kényelmes lábbelit
  • használjon sétabotot: ez csökkenti az ízületek megterhelését

A kezelés lehetőségei

  • gyógyszeres kezelés: paracetamol, nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID-k), aszpirin vegyületek, szelektív COX-2 gátlók, centrális hatású fájdalomcsillapítók, kombinált készítmények, glukózamin, helyi fájdalomcsillapítók, hialuronsav
  • fizikoterápia: masszázs, hőkezelés, TENS kezelés
  • nem szokványos terápiák: akupunktúra, oszteopátia
  • pszichés támogatás
  • műtéti kezelés: ízületi tükrözés, ízületi pótló műtétek