Kell energia, hogy „működjünk", nem mindegy, hogy milyen táplálékot és folyadékot, milyen arányban fogyasztunk, az sem mindegy, hogy milyen környezeti hatások (víz és légszennyeződés, sugárzás, gyógyszerfogyasztás, stressz stb.) érnek bennünket. Az autók működését időnként megvizsgálják különféle ellenőrző vizsgálatokkal (pl. zöldkártya). Ilyen számunkra az alkalmankénti laboratóriumi vizsgálat. Csak a szervezetünk bonyolultabb egy autónál. Úgy kell elképzelni, mintha több „vegyi kombinát" lenne betelepítve a különféle szerveinkbe (máj, vese, tüdő stb.).

A vizsgálatok alkalmával mért különféle „mutatók" (ismertebbek: vérkép, vércukor, koleszterinszint, de ilyen a húgysav-szint is) utalnak arra, hogy szervezetünkben minden rendben van, vagy a leleten csillagok jelzik, hogy melyik érték magas vagy alacsony. Ezeket az értékeket normalizálni kell, ami egyes esetekben az étrend megváltoztatását igényli, melyhez társulhat kiegészítésként gyógyszeres kezelés is.

Ml A HÚGYSAV?

A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint fele a táplálékkal bejutó fehérje emésztése során szabadul fel, és már a vékonybélben húgysavig bomlik le, és a vérbe kerül. Másik fele a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatok végterméke. Koplalás következménye is lehet az emelkedett húgysavszint.

Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav 2/3-a a veséken keresztül, kisebb része a bélrendszeren keresztül ürül ki, de tartalmaz valamennyi húgysavat az izzadság is. A húgysav nem halmozódik fel a szervezetben addig, amíg a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van.

Honnan tudható, hogy magas a húgysavszint?

A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből.

Normál húgysavszint a vérben:

  • Férfiaknál: 220-420 umol/1
  • Nőknél: 140-340 umol/1
  • 24 órás gyűjtött vizeletben: 1,48-4,43 mmol/nap

Gyakran előfordul, hogy az emelkedett húgysavszint mellett egyéb tünet nincsen. Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük.

A kristályosodásnak kedvez a húgysav koncentráció növekedése mellett a pH savanyú irányba történő eltolódása (pl. túlzott fehérjefogyasztás esetén). A köszvény keletkezése szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében az enzimműködés öröklött zavara áll. Másodlagosnak, szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melyek kialakulásában közrejátszik az elhízás, az egészségtelen összetételű, bőséges táplálkozás, az alkoholfogyasztás stb.

A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni. Mivel 2/3-ad része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést.

Miért probléma a magas húgysavszint?

Köszvény és vesekő esetén a páciens számára fájdalmakat okoz a magas húgysavszint. Az erős fájdalom okozta betegségérzet miatt a páciensek általában követik az életmódbeli és étkezési ajánlásokat. Sajnos, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmódra vonatkozó megszorításokban is. Így előfordul, hogy a „panaszos" időszakok időről időre visszatérnek. A magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez vonatkozik azokra is, akiknek nincsenek egyéb tünetei, „csak" a vérplazmában mért húgysavszint magas.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát.

Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a nőkét, a nők számára komolyabb veszélyeztető tényező, ha magas a húgysavszint. (Nőknél a magas húgysavszint mellett, a szívkoszorúér-betegség esetén kialakult halálozás 400%-al magasabb, mint azoknál, akiknél a húgysavszint 260 umol/l alatt van. A férfiaknál „csak" 77%-al nőtt meg a halálozás a normális húgysavszintűekhez képest.)

Több tanulmány eredménye alapján a magas húgysavszint önálló rizikófaktornak tekintendő mindkét nemben, de a nőket súlyosabban érinti, mint a férfiakat.

Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?

A magas húgysavszint kialakulhat fokozott húgysavtermelés következtében, vagy a húgysav szervezetből történő lassult eltávolítása (eliminációja) miatt, illetve egyes gyógyszerek hatására.

Fokozott húgysavtermelődés esetén:

  • túlzott fehérjebevitel során,
  • magas purintartalmú ételek fogyasztásakor,
  • különböző eredetű megbetegedések miatt: leukémia, vérszegénység, policitémia vera, ólommérgezés,
  • daganatos betegségek terápiájának eredményeképpen.

Csökkent húgysavkiválasztás esetén:

  • ha a vesék húgysavkiválasztása nem megfelelő: pl. vesebetegség, cukorbetegség esetén,
  • gyors fogyókúra során (a ketontestek gátolják a kiválasztást),
  • alkoholfogyasztás (fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást).

Gyógyszerek hatása a húgysavszintre:

Bizonyos gyógyszerek szedése ronthatja (pl. egyes vízhajtók), míg mások javíthatják (csökkentik) a megemelkedett húgysav szintet. Érdemes ezért megkérdezni a kezelőorvost arról, hogy a felírt gyógyszer hogyan befolyásolja a húgysavszintet.

A magas húgysavszint gyakran alakul ki a metabolikus szindróma, ún. „halálos négyes" (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsír-szintek, cukorbetegség) mellett. A metabolikus szindróma kialakulásának veszélye hasi típusú elhízás (sörhas) és magas vérnyomás megállapítása esetén megjósolható. A metabolikus szindrómában szenvedő betegek kb. 30%-ában kimutatható a magas húgysavszint is, ami köszvényes panaszokat is okozhat.

Hogyan csökkenthető a húgysavszint?

Tapasztalatok szerint fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint. Fontos, hogy a testtömeg csökkentésének mértéke lassú legyen, havi 1-3 kg, hogy ne keletkezzen keton a zsírégetés során.

  • Ajánlott az alkoholtilalom.
  • Kerülni kell a túlzott fehérjebevitelt, oda kell figyelni a fehér­jeforrások minőségi megválasztására, purintartalmára.
  • Hagyományos táplálkozás esetén naponta kb. 600-1000 mg purin kerül a szervezetbe. Ezt javasolt lecsökkenteni szigorúbb esetben napi 100-200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá.

A DNS-sel kapcsolatos purintartalom kisebb mértékű húgysavemelkedést eredményez, mint RNS esetén. A jelenleg ismert purintáblázatok még nem tartalmaznak ilyen felosztást, hogy ezt is figyelembe tudjuk venni étkezésünknél. Így egyenlőre az étrend purintartalmának pontos számítása helyett a magas purintartalmú (150 mg/100 g) táplálékok kerülése ajánlott.

A magas húgysavszint sok esetben megelőzhető lenne egészséges életmód és táplálkozás mellett, de sajnos hazánkban a lakosság egészségmegőrzésre még nem fordít kellő figyelmet. Sokaknál az egészség akkor lesz fontos, amikor már az egészségügyi problémái kezdenek jelentkezni. Az egészséges étrendi ajánlásokat általában mindenki ismeri, azonban a javasoltak betartásában kevésbé jeleskedünk. Gyakran előfordul, hogy 10-15 kg testsúlyfelesleggel sem érzik az emberek magukat elhízottnak, és nincsenek tisztában az elhízás veszélyeivel (szív- és érrendszeri problémák, daganatos betegségek, cukorbetegség, köszvény, epebetegség stb.). Mivel a lakosság nagy részének táplálkozási alapismeretei is hiányosak, így nehéz „tudatosabban", egészségesebben táplálkozni. Pedig sok esetben a helytelen táplálkozás is lehet veszélyeztető tényező.

Ha nincs közvetlen visszajelzés az étrendi hibákra vonatkozóan fájdalom vagy rosszullét formájában, sokan hajlamosabbak vagyunk nem figyelni magunkra.

Az ajánlások betartása átgondolt lépés, hiszen a magas húgysavszint étrenddel is befolyásolható, és a „diéta" célja a szövődményes társbetegségek megelőzése.