Már meglévő jogosítványunkat
időről időre meg kell hosszabbítani, mert egyébként lejár, és érvényes
okmány nélkül nem vezethetünk.
Milyen időközönként kell meghosszabbítani a jogosítványt?
A jogosítvány
hosszabbítás 10 évente aktuális, viszont 50 év felett életkortól függ
. Minél idősebb valaki, annál gyakrabban
van szükség az orvosi felülvizsgálatra annak érdekében, hogy kizárhassuk, hogy a legutóbbi
vizsgálat óta nem alakult ki olyan betegség, testi, szellemi vagy érzékszervi fogyatékosság,
mely a sofőrt járművezetésre alkalmatlanná teszi.
Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki
a) az 50. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;
b) az 50. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként;
c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;
d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők ("hivatásos jogosítvány") közül az, aki
a) a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként;
b) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
Amennyiben a felülvizsgálat során
vezetésre alkalmasnak találja a pacienst a vizsgáló orvos, meghosszabbítja a jogosítványt.
Mennyi a jogosítvány hosszabbítás ára?
A jogosítvány
hosszabbítás ára – amennyiben ügyfélkapunk keresztül indítjuk a jogosítvány hosszabbítás
folyamatát – megegyezik a jogosítvány orvosi vizsgálatának költségével.
Amennyiben személyesen, kormányablakban intézzük a folyamatot, akkor a jogosítvány orvosi vizsgálat
költségéhez hozzájön még 4.000 Ft illeték (mely 62 év felett 1.500 Ft-ra csökken). A jogosítvány
orvosi vizsgálatának költsége életkortól függ. Arányosan olcsóbb az életkor
emelkedésével, kompenzálva ezzel a gyakoribb ellenőrzésből adódó többletköltséget:
¤ 50 év alatt: 7.200 Ft
¤ 50-60 év között: 4.800 Ft
¤ 60-70.év között: 2.500 Ft
¤ 70 év felett: 1.700 Ft
A HOSSZABBÍTÁS LÉPÉSEI
0. lépés:
Mikor álljunk
neki?
A jogosítvány jellemzően
születésnapunkkor jár
le, így legalább nagyobb eséllyel eszünkbe jut, hogy néha szükséges
azt megújítanunk. Azt javasoljuk, hogy semmiképpen se hagyja ezt az utolsó pillanatra!
A folyamat nem túl hosszú, de azért időbe telik, ezért érdemes legalább 1 hónappal
a lejárat dátuma előtt bejelentkezni a háziorvoshoz a vizsgálatra. A jelenlegi szabályozás szerint érdemes a születésnapon vagy azt követően elvégezni az orvosi alkalmassági vizsgálatot, mert így akár 364 nappal is hosszabb lehet az érvényesség.
1. lépés:
Orvosi vizsgálat
Az orvosi vizsgálatot a háziorvos végezi el (vagy a foglalkozás-egészségügyi
alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa). Ha nincsen komolyabb betegségünk,
akkor a vizsgálaton az
alábbiak történnek:
¤ szemészeti
és színlátás vizsgálat
¤ vérnyomás
mérés
¤ egészségre
vonatkozó általános jellegű kérdések.
Esetleges
krónikus betegségekhez szakorvosi
vélemény szükséges ahhoz, hogy az alkalmasság biztonsággal
megállapítható legyen. Sajnos ennek költségei már magasabbak, mint az alap
orvosi alkalmasságinál (a szakorvosi jogosítvány orvosi vizsgálat költségei:
40 év alatt: 10.800 Ft, 40-60 év között: 7.200 Ft, 60-70 év között: 4.800 Ft,
70 év felett: 3.200 Ft).
Az alábbiakat
mindenképpen vigyük
magunkkal az
orvosi vizsgálathoz:
¤ lejáró jogosítvány
¤ személyes
okmányok (személyi igazolvány és lakcímkártya, TAJ kártya)
¤ szemüveg
¤ szakorvosi
vélemény (ha kezelés alatt áll valaki)
¤ pénzt vagy bankkártyát, ugyanis
a vizsgálat önköltséges és az ár itt is életkortól
függ.
2. lépés:
Jogosítvány kiállítása
– Online
vagy személyes
ügyintézéssel
Ha megkaptuk az orvosi alkalmassági engedélyt, akkor kétféleképpen
juthatunk hozzá
a megújított
jogosítványunkhoz: személyesen
kormányablakban intézkedhetünk, vagy
ha van
ügyfélkapunk, akkor
a magyarorszag.hu felületén igénybe vehetjük az online jogosítvány hosszabbítás ügyintézési
lehetőséget is.
Utóbbi jóval kényelmesebb,
biztonságosabb, teljesen
automatizált és
ráadásul ingyenes, mert ez illetékmentes, szemben az előbbivel.
Az ingyenes verzió: online jogosítvány hosszabbítás
Az online felületen személyes ügyintézés nélkül, automatikus eljárásban egy online
nyilatkozatot kell kitölteni itt: magyarorszag.hu oldalon.
Tudnivalók az
online jogosítvány
hosszabbításhoz
1.: Az online jogosítvány
hosszabbítás az Ügyfélkapunk keresztül (KAÜ), azonosítással indítható.
2.: Itt kell megtenni az okmány kiállításához szükséges
nyilatkozatot arról,
hogy igénybe
kívánjuk venni
az automatikus,
hivatalbóli okmánykiállítás
lehetőségét és azt is meg kell adni, hogy a kész okmányt milyen
címre kérjük
majd.
Érdemes megadni
a felületen
telefonszámot, email címet
is, ugyanis a rendszer emberi beavatkozás nélkül maga gyártja le a megújított jogosítványt.
Ehhez a rendszer a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a 3 évnél nem régebbi,
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiállításakor készült,
a vezetői engedély kiállításához is felhasználható fénykép- és aláírásadatot beszerzi.
Ha viszont nincs ilyen 3 évnél nem régebbi okmányunk nyilvántartva a rendszerben,
akkor sem akad meg a folyamat, mert értesíteni tudnak minket a megadott emailen,
telefonszámon.
3.: Az orvosi
alkalmassági igazolást NEM kell
csatolni, ezt központilag nyilvántartják
4.: A sikeres beküldést
követően a visszaigazolás letölthető
az oldalról azután pedig folyamatosan
nyomon követhető az okmánykiállítási állapota. Amint elkészült a megújult jogosítvány
kipostázzák, ez
általában 8
napon belül megtörténik.
Fizetős verzió: jogosítvány
hosszabbítás kormányablaknál
Személyes ügyintézés
esetén a
jogosítvány hosszabbítás
ára (illetéke)
62 éves
korig 4.000
Ft, afölött
pedig 1.500
Ft, Az ügyet a legközelebbi okmányirodában / kormányablakban indíthatjuk,
melyhez az alábbi dokumentumok
szükségesek:
¤ lejáró jogosítvány
¤ személyes
okmányok (személyi igazolvány és lakcímkártya, TAJ kártya)
¤ igazolás
az orvosi vizsgálat eredményéről nem szükséges, mivel ez elektronikusan feltöltésre kerül.
Az illetéket
bankkártyával a helyszínen fizethetjük (csekkel is lehet). Ha kifutottunk
a határidőből és a jogsi elkészültéig ideiglenes jogosítványra van szükség,
annak illetéke 2.300 Ft.
A meghosszabbított jogosítványunkat nem kapjuk rögtön kézhez, sms-ben értesítenek,
ha elkészült, ez általában
8 napon
belül elkészül.
Fontos részletek a 13/1992. (VI.26.) NM rendeletből.
A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető jelölt, illetőleg a közúti járművezető a közúti járművezetésre egészségi állapota alapján alkalmas, továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség fennállása vagy egészségi állapotában (testi vagy érzékszervi) bekövetkezett változások esetén is az adott kategóriára érvényes gépjárművezetői engedélyt kaphat.
A közúti járművezető-jelöltet és a közúti járművezetőt az előzetes, az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni: 1. vagy 2. alkalmassági csoport (a jogszabályban részletezve).
Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik, és nála az előző időszakos alkalmassági vizsgálatot követően olyan új betegséget, illetőleg állapotromlást észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnél.
Minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél
a) elmebetegséget vagy annak maradványállapotát;
b) bármely eredetű tudatzavart;
c) epilepsziás tüneteket;
d) forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavart;
e) a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát;
f) alkoholelvonó kezelést;
g) kábítószerfüggőséget állapított meg.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai ide kattintva olvashatóak.
>> A teljes 13/1992. (VI.26.) NM rendelet itt elérhető.
Az utóbbi időben több alkalommal problémaként merült fel a tüdőszűréshez szükséges beutaló, illetve a vizsgálat térítésmentes vagy térítés mellett történő igénybevételének kérdése, ezért segítségül az alábbiakban összegyűjtöttük az erre vonatkozó jogszabályokat.
1. Életkorhoz kötött szűrővizsgálat 40 éves kor felett
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza az életkorhoz kötötten ajánlott és térítésmentesen igénybe vehető felnőttkori szűrővizsgálatokat. Ebben szerepel a 40 éves kor fölöttiek évenkénti mellkas-szűrővizsgálata (tüdőszűrés) is. A 40. évüket betöltött személyek a tüdőszűrést önkéntesen, saját elhatározásból vehetik igénybe. Amennyiben a biztosított a tüdőszűrés elvégzését kéri, azt az arra jogosult orvos csak a következő esetekben tagadhatja meg:
¤ az érintett személy egészségi állapota a vizsgálat elvégzését vagy annak eredményességét kizárja,
¤ a tüdőszűrést egy éven belül már elvégezték,
¤ a tüdőszűrés elvégzésére az, akinél a vizsgálatot kezdeményezték nem jogosult.
A mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés) végzése a területileg illetékes tüdőszűrő állomások, valamint a mozgó szakorvosi szolgálat feladatkörébe tartozik. Ez a szűrővizsgálat egy évben egy alkalommal a 40 év feletti lakosság részére ingyenes, a vizsgálat beutaló nélkül, saját kezdeményezésre vehető igénybe.
2. Járványügyi érdekből elrendelt szűrővizsgálatok
A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 19. §-a alapján a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv egy adott földrajzi területet érintően elrendelheti a 30 éves és ennél idősebb lakosok kötelező szűrővizsgálatát. A kistérségi népegészségügyi intézetek szintén elrendelhetik egy meghatározott közösség szűrővizsgálatát, amennyiben a közösségben friss tbc-s megbetegedés fordul elő. A szűrővizsgálaton nem kell részt venni azoknak a személyeknek, akik egy éven belül ilyen vizsgálaton igazoltan részt vettek, illetve a tüdőgondozó intézetben gyógykezelés alatt állnak. A szűrővizsgálatra kötelezetteket ebben az esetben a vizsgálat helyéről és idejéről értesíteni kell. A szűrés történhet a szűrőállomásokon vagy a mobil szűrőszolgáltatás révén. A kötelező tüdőszűrés ingyenes, nem kell hozzá beutaló, elegendő a kiértesítő levél vagy a lakos személyi azonosítója.
3. Foglalkozás-egészségügyi okból végzett tüdőszűrés
A „munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről” szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet rendelkezik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörök esetében, azaz foglalkozás-egészségügyi okból végzendő kötelező mellkas-szűrővizsgálatról. A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza azon munkaköröket, amelyekben foglalkoztatottak számára kötelező a tüdőszűrés. Ezen vizsgálatok vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos beutalója alapján vagy a dolgozó saját kezdeményezésére végezhetők el. Ez a vizsgálat térítésköteles. A térítés mértékét a „térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról” szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 14. pontja szabályozza. Ez alapján a mellkas szűrővizsgálat (tüdőszűrés) térítési díja megegyezik közfinanszírozásban érvényesíthető díjjal. Nem kérhető térítési díj, ha a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a.)-c.) pontja szerinti (közép és felsőoktatási) szakképzési intézményekben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálata keretében kerül sor a szűrésre. Ezen esetekben a beutalót az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa állítja ki az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendeletben meghatározott feladata alapján.
Összefoglalva:
Térítésmentesen, beutaló nélkül vehető igénybe a tüdőszűrés 30 éves kor felett ott, ahol azt egészségügyi hatóság kötelezően elrendelte, vagy 40 éves kor felett évente egyszer az életkorhoz kötötten ajánlott szűrővizsgálatok keretében a biztosított saját kezdeményezésére.
Térítésmentesen, de iskolaorvosi beutalóval kérhető a szűrés a közép-és felsőoktatási intézményben tanulók számára szükséges szakmai alkalmasság elbírálásához.
Minden más esetben a tüdőszűrés térítésköteles.
A fenti vizsgálatok lelete egy éven belül kiadható akkor is, ha foglalkozás egészségügyi okból kérik a vizsgálatot. Egy éven belül szűrési céllal nem szükséges újabb vizsgálatot végezni.
Amennyiben légzőszervi megbetegedés gyanúja merül fel, a háziorvos vagy a kezelőorvos nem tüdőszűrő vizsgálatot, hanem mellkas röntgen vizsgálatot kér.
Mi a fogyatékossági támogatás?
Havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás a súlyosan fogyatékos személy részére. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Ki kaphat fogyatékossági támogatást?
Aki betöltötte 18. életévét, és
súlyos látási fogyatékos,
súlyos hallási fogyatékos,
súlyos értelmi fogyatékos,
súlyos mozgásszervi fogyatékos, vagy
súlyos halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
Ki számít súlyosan fogyatékosnak?
Súlyos látási fogyatékos:
Aki kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (akinek látóképessége teljesen hiányzik. vagy alig-látó, és látása segédeszközzel vagy műtéti úton nem javítható).
Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
¤ mindkét szemén 5/70,
¤ az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,
¤ az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik.
(Rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb).
vagy akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.
Súlyos hallási fogyatékos:
Aki a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad.
Súlyos értelmi fogyatékos:
Akinek értelmi akadályoztatása középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, IQ-ja 50 alatt van (fogyatékossága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt alakult ki).
Súlyos mozgásszervi fogyatékos:
Akinek a helyváltoztatáshoz (külön jogszabályban meghatározott) segédeszköz állandó és szükségszerű használatára van szüksége, vagy ágyhoz kötött személy, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes.
Súlyos halmozottan fogyatékos:
Akinek a súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
Ki nem kaphat fogyatékossági támogatást?
¤ az a súlyosan fogyatékos személy, aki a vakok személyi járadékában részesül
¤ aki magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha
¤ a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja,
¤ a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn.
Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően kell elrendelni.
Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?
¤ A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a.
¤ A halmozottan fogyatékosok esetében a nyugdíj minimum 80 %-a.
¤ Az értelmi és mozgásszervi fogyatékos személynek, ha önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik szintén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ára jogosultak.
Hogyan kell igényelni a fogyatékossági támogatást?
A fogyatékossági támogatást a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatóságánál lehet igényelni, az "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" című nyomtatványon.
Az igénylés beadható:
elektronikus úton - kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező
ügyfelek tudnak benyújtani fogyatékossági támogatás iránti kérelmet! Nem
ügyfélkapun keresztül - e-mailen - beadott kérelmet nem áll módunkban
érvényes kérelemként elfogadni.
postai úton - a Pf.: 1919 Budapest címre lehet a kérelmet benyújtani.
személyesen – a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán. Az integrált ügyfélszolgálatokon (kormányablak).
Mit kell beadni (csatolni) az igénybejelentéshez?
¤ az igénylő háziorvosa által kiállított beutalót,
¤ szociális intézményben élő személynek az intézmény orvosa által kiállított beutalót,
¤ valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (zárójelentés, stb.).
Mit kell tenni?
A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, aki kitölti az "Orvosi Beutaló a rehabilitációs szakértői szervhez a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából", valamint nyilatkozik arról is, hogy
¤ alkalmasak-e a rendelkezésre álló orvosi iratok a súlyosan fogyatékos állapot megállapítására,
¤ véleményt ad az igénylő önálló életvitelére való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
¤ nyilatkozik arról, hogy szakértői bizottság általi vizsgálat szükséges-e?
Amennyiben az igénylő nem rendelkezik a minősítéshez szükséges iratokkal, a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.
Be kell szerezni és ki kell tölteni az "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" c. nyomtatványt.
A kitöltött "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" c. nyomtatványt, az orvosi beutalót és az összes orvosi igazolást be kell adni a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatóságához. Hiányosan benyújtott igény esetén az igénylőt 15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.
Hol szerezhető be ez a nyomtatvány?
A nyomtatvány letölthető ide kattintva.
Mi történik az igénylés beadása után?
A Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatósága az igénybejelentést és az orvosi dokumentációkat átadja a FOB szakértői bizottságának. A szakértői bizottság megvizsgálja, hogy az igénylő súlyos fogyatékosnak minősül-e, és szakvéleményében nyilatkozik, arról, hogy az igénylő felülvizsgálata szükséges-e vagy sem.
A szakértői bizottság a fogyatékosság minősítésének eredményéről értesíti a Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatóságát.
A Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatósága határozattal dönt a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az igény elutasításáról. A Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatósága a támogatás iránti igényt elbíráló határozattal együtt a szakértői bizottság szakvéleményét is elküldi az igénylőnek.
Ha a felülvizsgálat esedékessé válik a Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatósága értesíti a jogosultat és a szakértői bizottságot a felülvizsgálat elvégzése végett.
Ha az igénylő a vakok személyi járadékában részesül, illetőleg magasabb összegű családi pótlékban a Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatósága - súlyos fogyatékosság fennállása esetén - a minősítés eredményéről és a várható összegéről tájékoztatja az igénylőt. Az igénylőnek ezt követően nyilatkozni kell, hogy a fogyatékossági támogatásra az igényét fenntartja-e.
Ha a fogyatékossági támogatásra az igényét fenntartja, le kell mondani a vakok személyi járadékáról, ill. a magasabb összegű családi pótlékról.
Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése:
A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve, annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatóságát.
Jogalap nélkül veszi fel az ellátást:
aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
¤ Aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül veszi fel köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték.
¤ 30 napon túl attól lehet visszakövetelni a jogtalanul felvett pénzt, akinek az ellátás felvétele felróható 3 év elteltével nem lehet visszakövetelni a jogtalanul felvett fogyatékossági támogatást.
>> A minősítést szabályozó 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet innen letölthető.
>> A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény itt olvasható.
A biztosított személyek részére a Magyar Államkincstár utazási költségtérítést fizet abban az esetben, ha például járóbeteg-szakellátást vesznek igénybe vagy, ha fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell utazniuk. Utazási költségtérítés rendszerint akkor jár, ha az egészségügyi ellátást a biztosított abban az intézményben veszi igénybe, amely a területi ellátására kötelezett. Bizonyos esetekben más intézményekbe történő utazáshoz is nyújtható támogatás, ha az indokolt.
Az utazási költségtérítéssel összefüggő részletes szabályokat az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet határozza meg. Az orvosok, egészségügyi szolgáltatók és a kormányhivatalok oldalán egyaránt jelentkező bürokratikus és adminisztratív tehercsökkenés mellett állampolgári oldalon is több jelentős, pozitív tartalmú változást eredményezett az utazási költségtérítési rendszer átalakítása.
A legfontosabb módosítások
¤ az „Utazási utalvány” elnevezésű nyomtatvány (UTK 30) megszüntetése.
¤ nem papír alapon kell kiállítani az „Utazási utalvány”-t, hanem az ambuláns lap / zárójelentés kitöltésekor 4-5 kattintással ez kiváltásra kerül, erről az egészségügyi szolgáltató az ambuláns lapon, zárójelentésen vagy egyéb dokumentumon köteles tájékoztató szöveget elhelyezni.
¤ elektronikus ügyintézés a biztosított oldalán.
¤ a menetjegy-csatolási kötelezettség eltörlése.
Megszűnt az „Utazási utalvány”
Az eddigi működési rend átalakításának egyik legfontosabb pontja, hogy megszüntetésre kerül a papír alapú utazási utalvány, amelyet a továbbiakban nem kell a betegek részére a háziorvosoknak előzetesen kiállítaniuk, hanem az egészségügyi szolgáltatónál való megjelenéseket egy elektronikus rendszerben (ELUKER) rögzítik a fekvőbeteg-gyógyintézetben, járóbeteg-szakellátóban, stb.
2022. július 1. napjától kezdődően a biztosítottnak nem kell előzetesen a háziorvosától, beutaló orvostól semmilyen nyomtatványt, igazolást kérnie ahhoz, hogy az utazási költségét el tudja számolni.
A megjelenések elektronikus igazolása
2022. július 1-től a biztosított utazási költségtérítés iránti igényét kizárólag elektronikus formában, egy erre a célra létrehozott, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által üzemeltetett informatikai rendszerben (ELUKER) lehet rögzíteni, amelyben az orvos az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor tudja leigazolni a beteg megjelenését és rögzíteni tudja az utazási költségtérítésre vonatkozó igényt, illetve az adatokat is.
A megjelenések igazolására az egészségügyi szakellátás igénybevételekor kerül sor az ELUKER rendszerben.
Kiemelten fontos az orvos és a biztosított közötti együttműködés (az orvos kérdezzen rá, a biztosított pedig jelezze, ha utazási költségtérítést kíván igénybe venni), és a megjelenésre vonatkozó adatok orvos általi rögzítése, mert erre utólagosan csak üzemzavar esetén kerülhet sor.
Elektronikus ügyintézés
2022-től az utazási költségtérítés iránti kérelmet be lehet nyújtani - Ügyfélkapus hozzáféréssel - elektronikus úton is.
Az elektronikus ügyintézés révén a biztosítottak kényelmesen, akár otthonról is intézhetik az utazási költségtérítéssel kapcsolatos ügyeiket.
FONTOS!
Az utazási költségtérítés iránti igénynek az ellátást nyújtó orvosnál történő jelzése nem egyenlő a kérelem benyújtásával, az ELUKER rendszerben történő megjelenés rögzítése esetén a biztosítottnak a kifizetést külön kérelmeznie kell. Az utazási költségtérítés iránti igény ELUKER rendszerben történő rögzítését követően a biztosítottnak az utazási költségtérítési támogatás kifizetését kérelmeznie lehet:
¤ a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával elektronikus úton
¤ a kérelem beküldhető papír alapon is postán,
¤ valamint személyesen is be lehet nyújtani a kormányhivatalnál, kormányablaknál.
A papír alapú kérelem innen letölthető.
Ami nem változott
A változások NEM érintik az Utazási Költségtérítési Utalványt („Hitelezett utalvány”-t). Ez a típusú utalvány lehetővé teszi a biztosítottak részére tömegközlekedési eszközön az ingyenes utazást. A köznyelvben „hitelezett utalvány”-ként is ismert, a nyomtatvány azonosítója U.K.U. 10. Ez a fajta utalvány nem szűnik meg, ezt továbbra is a háziorvosnak kell kiállítania.
Ezen utalvány igénybevételére az a biztosított jogosult, aki
¤ a) közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy
¤ b) krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár
¤ c) illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy
¤ d) szakorvosi vélemény alapján olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől a területi ellátására kötelezett egészségügyi szolgáltatónál nagyobb távolságra található,
kivéve, ha a biztosított díjmentes utazásra jogosult.
Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására - változatlanul - kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult.
Jogszabályi háttér:
>> 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
>> 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szervekről
>> 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről
>> 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
Betegszállítás, mentés
Hétköznapi értelemben a mentést és a betegszállítást gyakran azonos fogalomként kezelik, ezért a betegszállítás kifejezés tartalmát el kell különíteni a mentés jelentésétől, mert különböző esetekben alkalmazzák és igénybevételükre is különböző feltételekkel van lehetőség.
A mentés
igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra
vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül –
mindenkit megillet.
A betegszállítás az egészségbiztosítás keretében nyújtott ellátás, amelyet az orvosnak utalványon kell megrendelni.
Mi a betegszállítás és milyen esetekben vehető igénybe?
A betegszállítás célja, hogy biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban az esetben, ha mentőápolói felügyeletet nem igényel az eset, és az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.
Azt, hogy az egészségügyi ellátás elérhetősége nem biztosítható másként, akkor lehet megállapítani, ha a beteg
¤ szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét, vagy
¤ csak speciális testhelyzetben szállítható, vagy
¤ mozgásában korlátozott, járóképtelen,
vagy
¤ egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más
szokásos közlekedési eszköz használatát, vagy
¤ fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe, vagy
¤ ellátásának eredményességét
tömegközlekedési, más szokásos közlekedési eszköz hiánya vagy annak
igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné.
Az egészségbiztosítás keretében orvosi vizsgálatra vagy gyógykezelésre, illetve egészségügyi intézményből a beteg otthonába szállítás céljából vehető igénybe a betegszállítás.
A betegszállítást betegszállítási utalványon kell megrendelni.
Az jogosult betegszállításra, aki:
¤ a beutalása szerinti intézményben elvégzendő ellátásra – az egészségi állapota miatti – szállítása másként nem oldható meg,
¤ a szállítás művesekezelés, sugárterápiás kezelés, vagy kemoterápiás kúraszerű kezelés céljából történik.
A gyógyintézetből elbocsátott beteg
részére az otthonába szállítására akkor kérhető betegszállítás:
¤ ha a
gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, és
¤ szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét, vagy
¤ csak speciális testhelyzetben szállítható, vagy
¤ mozgásában korlátozott, járóképtelen,
vagy
¤ egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más
szokásos közlekedési eszköz használatát, vagy
¤ fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe.
A beteg otthonába történő betegszállítás rendelhető még, ha az otthonába eljutása az elbocsátás napján, illetve más esetben észszerű időn belül másként nem biztosított.
Az egészségügyi intézménynek a beteget
10 percen belül át kell venni vagy – amennyiben a beteget nem tudja
ellátni – döntenie kell a továbbszállításáról.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
által finanszírozott betegszállító szervezetek tevékenységének országos
koordinálását az Országos Mentőszolgálat végzi.
Ki és hogyan rendelheti meg a betegszállítást?
Fontos!
A betegszállítás a beutalásra jogosult orvos betegszállítási utalványon való beutalása alapján térítésmentes, de SZÜKSÉG SZERINT TÉRÍTÉS
ELLENÉBEN BÁRKI JOGOSULT BETEGSZÁLLÍTÁST RENDELNI. A betegszállítást
végző szolgáltató csak akkor vállalhatja el a térítésköteles
betegszállítást, ha az nem akadályozza az orvos által megrendelt
szállítások teljesítését.
Ha a betegszállítást nem az orvos
rendeli, a betegszállítást végző szervezetnek tájékoztatnia kell a
szállítást kérőt a várható költségekről.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződött betegszállító szolgáltatók listája ide kattintva érhető el.
A betegszállítást megrendelheti:
¤ a beutalásra jogosult orvos,
¤ az orvos kijelölése alapján az egészségügyi dolgozó (ápolónő és asszisztens).
A betegszállítás rendelésénél meg kell
határozni:
¤ a sürgősségi igényt
(6 órán belüli, 24 órán belüli,
meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontokban ismétlődő)
¤ hogy milyen kísérettel (betegkísérő, kíséretet nem igénylő),
¤ mely
betegszállító járművön (mentőkocsi, fekvő- vagy ülőbeteg szállító
kocsi),
¤ egyénileg vagy más beteggel együtt történhet a szállítás.
Ülőbeteg-szállító kocsival az a beteg szállítható, aki megfigyelést nem igényel, illetve
szállítása során betegkísérő közreműködése az orvos rendelése alapján
szükséges, továbbá a következő feltételek mindegyikének megfelel:
¤ tiszta tudatú,
¤ segítséggel (lépcsőn is) járóképes,
¤ egészségi állapota nem indokolja a fekvő helyzetben történő szállítást, és
¤ 14 éven felüli, illetve, ha 14 éven aluli gyermeket a gondviselője kíséri.
Fekvőbeteg-szállító kocsival a következő feltételek együttes fennállása esetén szállítható a beteg:
¤ szállítás közbeni megfigyelése nem szükséges,
¤ mozgatása csak betegkísérő közreműködésével biztosított, és
¤ 14. életévét betöltötte, illetve 14 éven aluli gyermeket a gondviselője kíséri.
Mentőkocsival fekvő- és ülőbeteg egyaránt szállítható.
A betegszállítás megrendelése során az orvosnak a következő adatokat kell közölni:
¤ beteg neve, életkora, TAJ száma,
¤ 14 éven aluli gyermek esetén a szülői, gondozói kíséret igényét,
¤ a szállítást indokoló, illetve a
szállítás szempontjából lényeges kórisme, állapot (pl. járóképes,
járóképtelen, tolószékes, stb.),
¤ a betegszállítás megkezdésének idejét (6 órán belül, 24 órán belül, tervezett időpontokban történő ismétlődő),
¤ betegszállítás körülményeit (ülve, fektetve, stb.),
¤ azt, hogy a betegszállítás mentő(szak)ápolói kíséretet nem igényel,
¤ a betegfelvétel és a betegátadás helye,
¤ a megrendelő neve, telefonszáma, a megrendelő orvos neve és orvosi bélyegzője száma,
Kúraszerű kezelésre szóló megrendelés
esetén a rendelő orvosnak a szállítás megrendelése, illetve ütemezése
előtt a betegszállító és a kezelő intézménnyel egyeztetnie kell a
kezelés első időpontjáról, a további kezelésekre vonatkozó
betegszállítás megrendelése a kezelést végző intézmény orvosának
feladata.
Jogszabályi háttér:
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 17. §-a
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 97. §-a
A betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet
2024. július 1-jével elindult az országos, egységes, digitális időpontfoglaló rendszer a járóbeteg szakrendelésekre történő előjegyzésre, melynek legfontosabb újdonsága, hogy elérhetővé vált vele az időpontfoglalás funkció az Egészség Ablak
mobilapplikációban
is.
A
rendszer célja, hogy megkönnyítse a betegek hozzáférését a járóbeteg
szakellátáshoz, javítva ezzel az ellátórendszer hatékonyságát és a
betegek elégedettségét.
Az országos digitális rendszer legfontosabb előnyei:
¤ Az Egészség Ablak applikáció segítségével a betegek bárhol, bármikor
foglalhatnak időpontot, nem kell az előjegyzéssel a szakrendelőt
keresniük, igazodniuk a munkaidőhöz, vagy várni, hogy felvegyék a
telefont.
¤ Az időpontfoglalás nem a rendelőben történik, így az orvosok adminisztrációs feladatai csökkennek.
¤ Az
előre egyeztetett időpontok révén csökken a szakrendelőn belüli
várakozási idő, ezáltal megszűnik a zsúfoltság és az ezzel járó
kellemetlenség mind a betegek, mind a dolgozók számára.
¤ A rendszer támogatja a betegellátás hatékonyabb szervezését és a kapacitások jobb kihasználtságát.
¤ Azokban
az intézményekben, ahol az országos digitális rendszer már bevezetésre
került, a felhasználók beteg és orvos oldalról is pozitív
tapasztalatokról számolnak be.
Jogszabályi vonatkozások:
A kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján
a digitális időpontfoglalási rendszerben
a)
a beutalóval igénybe vehető ellátások esetén a személyesen jelen lévő
beteg kérésére
a beutaló orvos végzi az időpontfoglalást.
b)
A beutaló nélkül igénybe vehető ellátások esetén a beteg háziorvosa
vagy kezelőorvosa vállalhatja, hogy a beteg kérésére a digitális
időpontfoglalási rendszerben a járóbeteg-szakellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltatónál időpontot foglal, ha az orvosszakmailag
indokolt, azonban a beteg kérését nem köteles fogadni.
c) A
járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató nem tagadhatja
meg az ellátást, ha az EESZT útján digitálisan elérhetővé tett
betegfogadási időpontra történik az időpontfoglalás. (Vagyis területi ellátási kötelezettségen kívüli beteget is el kell látni, ha az Egészség Ablak applikáción, a 1812-n vagy a háziorvos ebben a digitális rendszerben foglalt neki időpontot)
Az időpontfoglalás:
¤ A
háziorvos ugyanazokra az időpontokra tud foglalni, mint a lakosság az Egészség Ablak
mobilalkalmazáson keresztül, vagy mint a 1812
Egészségvonal ügyfélszolgálata. Az intézmények belső időpontjaira
a háziorvos tehát nem tud időpontot foglalni, csak a
járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmény. Az időpontfoglalás folyamatát a
háziorvosi medikai szoftverek támogatják.
Egészség Ablak mobilalkalmazás:
¤ Július 1-től az Egészség Ablak mobilalkalmazáson keresztül a lakosság számára is
elérhető az időpontfoglalás, időpont módosítás és időpont lemondás a szakrendelésekre.
Az applikáció egyszerűen és kényelmesen használható, így a betegek
bárhonnan intézhetik az időpontfoglalást. Fontos hogy ezzel nem tűntek
el a hagyományos időpont foglaló lehetőségek, természetesen továbbra is
lehet személyesen vagy telefonon vagy e-mailben időpontot foglalni a
szakrendelőben.
¤ Az Egészség Ablak mobilapplikáció egyre népszerűbb, már több mint 3
millióan használják. Az alkalmazás ingyenes, minden alkalmazás áruházból
letölthető, a használatához az első belépéskor a TAJ-számot kell
megadni és az Ügyfélkapus azonosítást kell elvégezni, a későbbiekben már
egyszerűsített belépéssel is használhatók a funkciók.
1812 Egészségvonal:
¤ Az
applikációs időpont-foglaló mellett a 1812 Egészségvonal telefonszámon
is foglalhatnak időpontot a betegek reggel 6 és este 10 óra között a hét minden napján, az országból bárhonnan, bármelyik, a JIR-hez már csatlakozott intézmény szakrendelésére.
E-beutaló:
¤ Mind az Egészség Ablak applikációban, mind a 1812 telefonszámon elérhetők a beutaló nélküli ellátások, a beutalókötelesek közül pedig azok számára nyílik meg ez a foglalási lehetőség, akiknek orvosa e-beutalót írt fel.
Ez
esetben az e-beutaló automatikusan megjelenik a páciensnél az
applikáció „Időpontok” menüpontjában, ahol erre rákattintva a beteg
számára konkrétan annak a szakrendelésnek a szabad, foglalható
időpontjai nyílnak meg, ahová a beutaló orvos az e-beutalót kiállította.
A kiválasztott napra és időpontra kattintva a beteg már le is tudja
foglalni a vizsgálata, kezelése időpontját, további teendője nincs, mint
hogy a lefoglalt időpontban megjelenjen a szakrendelésen. A rendszer
betegbiztonsági okokból nem kezeli a papíralapú beutalót, mert a betegek elgépelhetnék a szakrendelések azonosító kódjait.
Helyi vonatkozások a Járóbeteg Irányító Rendszerrel (JIR) kapcsolatosan:
Az alábbi tájékoztató anyagokban a területünkön lévő járóbeteg szakrendelések útmutatóiról olvashat:
¤ JIR tájékoztató sorszám húzáshoz
¤ JIR Mátészalka
¤ JIR Nyíregyháza
¤ JIR Nyírbátor
¤ JIR Fehérgyarmat
¤ JIR Vásárosnamény
Jogszabályi háttér:
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
A GMN-MED BT. háziorvosi alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettsége kiterjed Mátészalka alábbi közterületeire:
Bencsi köz
Csokonai köz
Csokonai utca
Dobó István utca
Feket-szeg tanya
József Attila utca
Kézy László utca
Lajos utca
Mátyás király utca
Szamos utca
Rákóczi utca - páros oldal 2-36-ig
Táncsics Mihály utca
Mátészalka teljes utca jegyzéke letölthető az albbi hivatkozásokra kattintva:
bezár