Amit a liszteriózisról tudni érdemes

A liszteriózis a Listeria monocytogenes baktérium által okozott, főként szennyezett élelmiszerek útján terjesztett, viszonylag ritka, de súlyos, a felismert esetek jelentős arányában halálos kimenetelű fertőző betegség, melynek emiatt nagy a közegészségügyi jelentősége. A megbetegedések száma az iparilag fejlett országokban 1 millió lakosra vonatkoztatva évente 0,1 – 10 között alakul. A súlyos tünetekkel járó, felderített megbetegedések száma Magyarországon 1998 – 2009. között - a 10 millió lakost tekintve - nem haladta meg a 25 esetet évente, így az 1 millió lakosra kalkulált megbetegedések száma 0,4 – 2,0 eset között alakult. Becslések szerint a ténylegesen előfordult megbetegedések száma hazánkban ennél jóval több lehet.

Kik vannak veszélyben?

A kórokozó iránt nem minden élelmiszer fogyasztó fogékony, a legnagyobb kockázatnak

  • az idősek,
  • a várandósok és a magzatok / újszülöttek, valamint
  • a sérült immunrendszerűek
  • betegség következtében érintett immunrendszerűek [cukor-, vese- illetve májbetegek, alkoholbetegek, HIV fertőzöttek, rosszindulatú betegségekben (daganat, leukémia stb.) szenvedők] és
  • az immunrendszer működését gátló (pl. szteroid, daganatellenes stb.) gyógykezelésben részesülők, a transzplantáltak vannak kitéve.

A lakosság nagy része a baktériummal szennyezett élelmiszer elfogyasztása után tünetmentes marad, de ritkán korábban egészséges személyek is megbetegedhetnek. A betegség kockázata az élelmiszer biztonság javításával – a baktérium mennyiségének a fogyasztásra kész élelmiszerekben megállapított határérték alá szorításával – és a veszélyeztetettek ismereteinek bővítésével csökkenthető.

Mik a betegség jellemzői?
  • A lappangási idő 1-70 nap között változhat, átlagosan 3 hét. A betegség legkorábban gyomor-bélrendszeri tünetek formájában a szennyezett élelmiszer fogyasztását követő 9-48 óra múlva jelentkezik, ekkor a láz mellett izomfájdalom, hányinger és hasmenés lép fel.
  • A liszteriózisban megbetegedettek egy részénél a gyomor-bélrendszeri tünetek el is maradhatnak.
  • Bizonyos esetekben a baktérium a bélből beléphet a véráramba. Ilyenkor a tünetek a baktériumnak a szervezetbe történő bejutásától számított 1-6 hét múlva kezdődnek.
  • A láz mellett influenzaszerű tünetek jelentkeznek, ezt követően a betegség vagy következmények nélkül gyógyul, vagy szövődmények lépnek fel.
  • Súlyos alapbetegségben szenvedők és idősek esetében a véráramfertőzést követően, az idegrendszert elérve a baktérium agyhártyagyulladást okozhat (fejfájás, tarkókötöttség, zavartság, eszméletvesztés stb.).
  • A felismert esetek jelentős arányban (20-30%) halálos kimenetelűek.
  • A terheseknél még az enyhe tünetekkel járó megbetegedésnek is súlyos következményei lehetnek, a véráramfertőzés vetéléshez, halva- illetve koraszüléshez továbbá az újszülött fertőződéséhez vagy megbetegedéséhez vezethet.
Hogyan kezelik a betegséget?

A liszteriózis kezelésében is a más fertőző betegségek esetén használatos antibiotikumokat illetve azok kombinációit alkalmazzák. Ám a megfelelő kezelés is eredménytelen maradhat, főként a betegség késői felismerése és célzott kezelésének késői megkezdése esetén, illetve az idősek és a liszteriózissal egyidejűleg más alapbetegségekben is szenvedők esetében. Ilyen esetekben a fertőzés sokszor a beteg halálával végződik.

A kórokozó

A Listeria monocytogenes környezetünkben szinte mindenütt megtalálható, de leginkább a természetes vizekben és a talajban, ahol egy évig is életképesek maradnak. A zöldségek a talaj illetve a trágyázás révén szennyeződhetnek. Az állatok is hordozhatják bélcsatornájukban a baktériumot anélkül, hogy megbetegednének, és így az állati eredetű élelmiszerek (pl. a hús, a tejtermékek) a feldolgozás során szennyeződhetnek a kórokozóval. Különleges tulajdonsága a baktériumnak, hogy a szokásos hűtőhőmérsékleten (+4 - +8 oC) és enyhén savanyú vagy sós közegben is képes szaporodni. A kórokozó különféle nyers élelmiszerekben rendszeresen megtalálható (pl. a nyers hús, zöldségek), de a már feldolgozott (hőkezelt) élelmiszerek a feldolgozást követően utólag is szennyeződhetnek (pl. a lágy sajtok, szeletelt csemegeáruk).

Pasztörizálatlan tejből készült termékek tartalmazhatják a baktériumot, de a pasztörizálás (60 oC körüli hőkezelés néhány percig), főzés, sütés és a háztartásban általában használatos fertőtlenítőszerek elpusztítják a kórokozót.

Hogyan lehet a fertőzést megelőzni?

A liszteriózis is megelőzhető azoknak az általános élelmiszer-higiéniai szabályoknak a betartásával (nyers termékek főzése, sütése, eszközök tisztán tartása, kézmosás, keresztszennyeződések elkerülése), melyek a más kórokozókkal (pl. salmonella) történő szennyeződés veszélyét csökkentik.

A kockázati csoportba tartozók is elkerülhetik a megbetegedést, ha néhány ajánlást megfogadnak:

  • kerüljék pl. a hot dog, a vagdalt-hús fogyasztását, hacsak azokat közvetlenül a fogyasztás előtt nem forrósították fel újra.
  • Kerüljenek minden csomagolt, levet eresztett élelmiszert, azzal szennyezett eszközt, felületet, és mossanak kezet az ilyen élelmiszerek kezelése után.
  • Ne fogyasszanak lágy sajtokat (feta, Brie, Camembert, nemes-penészes vagy mexikói sajtokat, pl. queso, queso fresco, Panela), ha azok csomagolásán nincs feltüntetve, hogy pasztörizált tejből készültek.
  • Ne egyenek hűtött/fagyasztott pástétomokat, kenhető húskészítményeket, csak konzerv formájában.
  • Ne fogyasszanak hűtött/fagyasztott füstölt tengeri eredetű élelmiszereket, halakat, csak ha azokat előzőleg biztosan megfőzték, megsütötték.

A liszteriózis egészségügyi kockázatát nemcsak az élelmiszergyártás higiénés szabályainak betartásával lehet csökkenteni, hanem a fogyasztók otthoni élelmiszer kezelésével is. Nekik is be kell tartaniuk az alapvető higiénés magatartási szabályokat (pl. a termék feliratán meghatározott hőmérsékleten kell tárolni az élelmiszereket), figyelni kell a hűtőben tárolt élelmiszerek minőség megőrzési idejét.

Mit kell tenni, ha valaki a forgalomból kivont, feltehetően szennyezett élelmiszert már elfogyasztotta?

Ha Önnél a betegség lappangási idejének megfelelő időszakban nem jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek (láz, tartókötöttség, stb.), akkor nincs egészségügyi teendője. Tünetmentes személyek esetében szükségtelen a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat annak megállapítására, hogy a fogyasztó megfertőződött-e a kórokozóval.

Ha a megnevezett élelmiszer fogyasztását követő 3 hétben, maximum 70 napon belül a fent említett tünetek bármelyike jelentkezik, forduljon azonnal orvoshoz, különösen akkor, ha a kockázati csoportba tartozik. Tünetei mellett számoljon be orvosának a szennyezett élelmiszer elfogyasztásáról is.