Mi az, hogy allergia?
Szénanátha = allergiás nátha. Ez azt jelenti, hogy a náthás tüneteket valamilyen környezeti anyag (allergén) váltja ki. A kiváltó allergén hiányában tünetek nem jelentkezhetnek.
Mit jelent az allergia?
Az allergia egy félresiklott immunreakció, mely során a szervezet a környezetben előforduló "ártatlan" anyagokra túlzott védekezési, gyulladásos reakcióval válaszol. Ez a reakció sohasem az első találkozáskor alakul ki: ekkor válik a szervezet érzékennyé és a második találkozásnál a már előállított ellenanyagok "munkája" váltja ki az allergiás tüneteket.
Milyen anyagok lehetnek allergének?
Elméletileg csaknem minden, a környezetünkben előforduló anyag az arra érzékeny egyénben allergiás tüneteket válthat ki. A gyakorlatban a szénanátha leggyakoribb kiváltó tényezői a növényi allergének (pollenek, melyek közül legtöbbször okoz panaszt a parlagfű, majd a fűfélék és fák pollenjei), a házi-por atka, állatok allergénjei (macska, kutya, tengerimalac), a penészgombák.
Mitől függ a tünetek erőssége?
- Az egyén érzékenységétől,
- a levegő allergén mennyiségétől,
- a légszennyezettségtől,
- a kezelés hatásosságától,
- az allergén-dús területen eltöltött idő hosszától.
Miért lesz az egyik ember szénanáthás, a másik pedig nem?
Ennek főleg örökletes, genetikai okai vannak. Ha csak az egyik szülő allergiás, a születendő gyermeknek 50% esélye van arra, hogy szintén allergiás lesz. Ha mindkét szülő allergiás, ez a szám 60-80% is lehet. Emellett talán az is számít, hogy a terhes anya magas allergén tartalmú közegben él.
Melyek a szénanátha jellemző tünetei?
- tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, orr viszketés
- szemviszketés, a szem vörössége, könnyezés
- torokviszketés, torok kaparás
- bőrviszketés
Mikor gondoljunk a betegségre?
- ha a náthás panaszok elhúzódnak, két hétnél is tovább tartanak
- ha az orrváladék vízszerű
- ha a környezetváltozásra a tünetek is változnak
- ha minden évben hasonló időszakban rendszeresen jelentkeznek a panaszok
Mitől leszek jobban?
Minden allergiás betegség legegyszerűbb kezelése az lenne, ha a beteg elkerülné a tüneteket kiváltó allergént. A polleneket elkerülni nagyon nehéz, de az alábbi 10 jó tanács segít a pollenkoncentráció csökkentésében:
- Naponta többször mosson kezet, arcot!
- Esténként öblítse le a haját!
- Naponta többször öblítse át az orrát!
- Ne aludjon nyitott ablaknál!
- A szabadban viseljen védőszemüveget!
- A pollencsúcsok idején minél kevesebb időt töltsön a szabadban!
- Autójában legyen rendszeresen cserélt pollenszűrő, zárt ablak mellet utazzon!
- Vonaton menetiránynak háttal üljön és húzza fel az ablakot!
- Ismerje meg az Önnek tüneteket okozó növények virágzási idejét és vegye tekintetbe szabadtéri programjai tervezésekor!
- Ha gyógyszerszedés mellett a tünetei enyhülnek vagy megszűnnek, mint ahogy az várható is, semmiképp se hagyja el gyógyszereit, mert a pollenek jelenlétében a tünetek újra jelentkeznek!
A leggyakrabban alkalmazott allergiaellenes gyógyszerek:
- antihisztaminok: az allergiás reakcióban felszabaduló és a tünetekért nagyrészt felelős hisztamin felszabadulását gátló vegyületek (tabletta, orrspray vagy szemcsepp)
- szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők (orrspray-k, szemcseppek)
A fenti gyógyszercsoportba tartozó szerek biztonságosan alkalmazhatóak.
Pollenek és egyes élelmiszerek közötti keresztreakciók
Bizonyos élelmiszerek, elsősorban gyümölcsök és zöldségek allergénjei hasonlóak a pollenekéhez és így elfogyasztásuk hasonló tüneteket okozhat, mint a megfelelő pollen. A leggyakoribb keresztreakciókat az alábbi ábra tartalmazza:
Hogyan mutatható ki az allergia?
Az allergiás bőrpróba, a prick teszt igen egyszerű és gyors vizsgálat. Az alkar felületére rácsepegtetett allergéneket a bőr finom megkarcolásával juttatjuk a bőrbe. 15-20 perc múlva az allergiás reakció a csalángöb és a bőrpír nagyságából leolvasható. Pozitív kontrollként hisztamin oldatot használunk.
Az egyes allergének elleni ellenanyag (antitest) mennyiségét vérből meg lehet határozni. Az eredmény hasonló a bőrpróbáéhoz. A módszer jóval lassúbb és drágább. Az allergiás betegség diagnózisa csak akkor mondható ki, ha a klinikai tünetek a kapott lelettel összefüggenek.