A vérnyomás fogalma, mértékegysége
Az erekben áramló vér, nyomást gyakorol az erek falára, ezt nevezzük vérnyomásnak. A napi gyakorlatban általában a felkar verőerében lévő vérnyomást mérjük. A szív összehúzódásának megfelelően itt pulzálva áramlik a vér.
A vérnyomás maximumát szisztolés vérnyomásnak nevezzük, ez a szív összehúzódása által keltett maximális vérnyomás (felső érték). A minimális vérnyomás a diasztolés vérnyomás, mely a szív összehúzódásának szünetében, a verőerek belsejében uralkodó legalacsonyabb nyomásnak felel meg (alsó érték). A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm), vagyis annak a higanyoszlopnak a milliméterben kifejezett magassága, amelynek egyenlő a nyomása a vérnek az érfalra gyakorolt nyomásával. Hagyományosan először a szisztolés értéket, majd a diasztolés értéket írjuk le, illetve mondjuk „per” szóval a kettő között, például 120/80 Hgmm (120 per 80 higanymilliméter).
Meddig normális a vérnyomás?
A 140/90 Hgmm feletti nyugalmi vérnyomás minden életkorban kóros. A 140/90 Hgmm alatti vérnyomás értékeket általában normálisnak fogadjuk el, azonban bizonyos betegségekben már ennél kisebb vérnyomást is kórosan nagynak tartunk, mely kezelést igényel.
Mikor tekinthető a mért vérnyomásérték kórosan magasnak?
- Optimális <120/80 Hgmm
- Normális <130/<85 Hgmm
- Magas-normális 130-139/85-89 Hgmm
- Enyhe hypertonia (I. stádium) 140-159/90-99 Hgmm
- Középsúlyos hypertonia (II. stádium) 160-179/100-109 Hgmm
- Súlyos hypertonia (III. stádium) >180/110 Hgmm
- Izolált systoles hypertonia >140/<90 Hgmm
Mi a magas vérnyomás betegség (hypertonia)?
A szervezet normális reakciója, hogy fizikai vagy pszichés terhelésre a vérnyomás növekszik, majd a stressz elmúltával a vérnyomás gyorsan visszatér a normális szintre. Ha a vérnyomás nem normalizálódik, hanem kórosan nagy marad, akkor magas vérnyomás betegségről beszélünk, tehát egyetlen mérésből a betegség meglétére vonatkozóan messzemenő következtetést nem lehet levonni. Egészen pontosan magas vérnyomás betegséget akkor lehet megállapítani, ha három különböző alkalommal mért vérnyomás érték átlaga kórosan nagy.
A magas vérnyomás népbetegség
A felnőtt lakosság 10-20%-ának emelkedett a vérnyomása. Hazai vizsgálatok szerint hypertonia a szűrt lakosság 6-25%-ában volt kimutatható, az idősebbek között pedig ennél is gyakrabban fordul elő.
Mi a magas vérnyomás oka?
A kis artériák falának fokozott feszülése miatt emelkedik meg mind a felső/szisztolés, mind az alsó/diasztolés vérnyomásérték.
Ezt a tónusfokozódást az esetek kb. 90%-ban esszenciálisnak vagy elsődlegesnek nevezzük, mert egyéb megbetegedést nem lehet a vérnyomás emelkedés hátterében kimutatni.
A magas vérnyomás betegek kb. 10%-a másodlagos magas vérnyomásban szenved, azaz a vérnyomás emelkedést egyéb megbetegedés váltja ki (krónikus vesebetegségek, a vese fejlődési rendellenességei, egyes hormonális eredetű megbetegedések). Ezen esetek felderítése azért fontos, mert itt az emelkedett vérnyomás csak tünete valamely (például szív, vese vagy hormonális) betegségnek, és ezért - jó esetben - végleg meg lehet szüntetni a hypertonia okát, azaz gyógyulás érhető el.
A másodlagos magas vérnyomást az alapbetegség kezelésével gyógyítjuk. Ezen ritka esetektől eltekintve a betegek többségénél nem derül ki a magas vérnyomás oka, ezért nem is lehet gyógyulásra számítani. A betegek többsége élete végéig orvosi gondozásra szorul. Az elsődleges, vagy esszenciális magas vérnyomás kezelésekor vérnyomáscsökkentő szerekkel biztosítjuk a vérnyomásérték normalizálódását.
A magas vérnyomásra hajlamosító tényezők (rizikó faktorok)
A hypertonia kialakulásában számos hatásnak lehet szerepe. Ezek egy része nem befolyásolható:
- életkor: a 60 év felettiek korcsoportjában már minden második embernek magas a vérnyomása
- örökletes hajlam – a családon belül a magas vérnyomás halmozottan fordul elő
Más rizikó faktorok azonban megelőzhetőek, korrigálhatóak:
- mozgásszegény életmód – egyaránt lehet a kövérség oka és következménye
- alkoholfogyasztás– veszélyes mennyiségnek tekinthető, napi 2 vagy több üveg sör, napi ½ liter vagy ennél több bor, 1 dl-nyi vagy ennél nagyobb mennyiségű tömény ital rendszeres fogyasztása. A megengedett maximális mennyiség a fenti adatok felét sem érheti el és csak alkalmanként tanácsolható
- dohányzás nemcsak rákkeltő, de a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívizominfarktus kialakulásának fontos kockázati tényezője
- fokozott só bevitel - erősen sózott ételek rendszeres fogyasztása
- stressz-helyzetek
- túlzott koffeinfogyasztás, elsősorban kávé formájában (napi 2 kávé megengedett)
- az egészségtelen táplálkozás
Melyek a magas vérnyomás tünetei?
A vérnyomás emelkedésének kórélettani alapja a kis artériák (verőerek) falfeszülésének növekedése. Ez a tónusfokozódás semmilyen jellegzetes panaszt nem vált ki. A leggyakoribb tüneteket (fejfájás, fülzúgás, bizonytalanság-érzés, látászavarok) a megemelkedett vérnyomás következtében megváltozó agyi ill. szemfenéki keringés okozza. Miután a magas vérnyomásban szenvedő betegnek sokszor nincsen mindaddig panasza, amíg a megemelkedett vérnyomás bizonyos szervek végleges károsodását nem okozza, gyakran csak szűrővizsgálat alkalmával ismerik fel a betegséget.
Miért baj, ha kórosan nagy a vérnyomás?
Ha az erek falát a benne áramló vér tartósan a normálisnál nagyobb nyomással terheli, akkor az erek fala idővel károsodik. Ha a hypertoniás betegnél megfelelő kezeléssel normalizálni tudjuk a vérnyomást, akkor az érkárosodás megelőzhető, illetve a már kialakult elváltozások bizonyos mértékig vissza is fejlődhetnek.
A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt hypertonia előbb-utóbb a szervezet összes verőerét károsítja. A magas vérnyomás okozta érkárosodások egyik legfontosabb következménye az érelmeszesedés felgyorsulása. Ez az agy ereiben érelzáródáshoz vezethet, illetve a nagy nyomás miatt a merevebb erek könnyebben megrepedhetnek és ekkor agyvérzés alakul ki. A szívben lévő koszorús erek károsodása szívinfarktushoz, a szem ereinek károsodása látásromláshoz, esetleg vaksághoz, a vese ereinek károsodása vesebetegséghez vezethet.
Miért fontos a részletes kivizsgálás?
Kezelőorvosának
- egyrészt ki kell zárnia, hogy a magas vérnyomás hátterében nem áll-e valamilyen egyéb, néha igen egyszerűen és végleg meggyógyítható megbetegedés,
- másrészt a magas vérnyomás okozta érkárosodások sokkal súlyosabbak, ha más, például cukorbetegség vagy zsíranyagcsere zavar is fennáll. Ezek felderítése és megfelelő kezelése fontos része az orvosi tevékenységnek.
- Harmadrészt időről időre ellenőrizni kell, hogy a hypertonia milyen mértékben károsította a szervezetet, ugyanis az egyes szervi szövődmények (szem, vese, szív, stb.) speciális kezelést is igényelhetnek.
A vérnyomásmérés főbb szabályai
A megfelelő vérnyomásmérésnek pontos szabályai vannak, melyek közül az otthoni vérnyomásmérésekhez a következőket szeretném kiemelni:
- a vérnyomást legalább 5 percig tartó nyugalmi állapotot követően mérjük
- a vérnyomásmérő mandzsettája a szív magasságában legyen
- a vérnyomásmérést csak szabványos és hitelesített eszközzel végezzük
- lassan (5 Hgmm/másodperc sebességgel) engedjük le a vérnyomásmérő mandzsettában a nyomást.