A szenvedély felfokozott intenzitása megfelelő energiával vértez fel bennünket a nehezebb időszakok harmonikus megélésére.
Amit a szenvedélybetegségekről tudni érdemes
A szenvedélybetegek számára az öröm, boldogság, eufória, kielégülés állapotának kizárólagos forrása egy fókuszált tevékenységre szűkül, élete ettől függ, látásmódja érzelemvilága beszűkül, miközben környezete szenved a viselkedése miatt, érzelmi elmagányosodás, anyagi, erkölcsi kihasználás, agresszió miatt. A harmónia kibillen egyensúlyából, az értelem és érzelem harmonikus egysége felborul, a létezés megélésének gazdagsága, színessége beszűkül a szer használatára, mely kapcsolat szenvedélyes viselkedést mutat. A szenvedélybeteg saját létezését, érzelmi stabilitását, örömét a szenvedélye tárgyával való megéléstől teszi függővé. A szenvedély elveszti tápláló, feltöltő szerepét, és a személyiség építése helyett átveszi az uralmat és eredeti szerepéből kikerülve, ellenkezőleg, pusztítóan kezd el hatni.
Életének középpontjába a függőség kerül, mely az egészséges szenvedélyesség torzult megnyilvánulása. A szenvedélybetegségben differenciálatlan örömszerzés valósul meg, redukált értelmi, érzelmi és tevékenységi élménymóddal, aminek a felfokozott intenzitása csak pótolja a teljesség hiányát.
Valamely szer, szokás kizárólagos uralma jelenti a személyiség korlátozottságát, rabságát, mert nélküle az élet sivár, és kietlen a szenvedélybeteg számára.
Ez a hatalomátvétel, a függőség kialakulása lassan, szinte észrevétlenül történik, a kialakult szenvedélybetegségben viszont a személy már próbálja tagadni saját maga és a környezete előtt is, ezért a leszokást rendkívül megnehezíti a tagadás és a megvonásos tünetek jelenléte.
A szenvedélybetegség soktényezős etiológiájú zavar.
Mely tényezők játszanak jelentős szerepet a szenvedélybetegségek kialakulásában?
- Genetikai hajlam, ha a családban valamely családtag szenvedélybetegségben szenved, örökölhető a betegség.
- Gyermekkori traumák, elhanyagoló vagy túlvédő szülői attitűd, negatív környezeti hatások.
- Mély, bensőséges interperszonális kapcsolatok hiánya, feldolgozatlan veszteségek.
- Probléma megoldási inkompetencia érzése, munkahely elvesztése vagy túlhajszolt életvitel, stresszhelyzetek.
- Felnőttkori krízisek, traumák, gyász, válás, munkahely elvesztése, családi kapcsolatok megváltozása, betegségek, feleslegességi érzés kialakulása.
- Életkori szakaszok váltása, pl: klimax, kapuzárási pánik, gyerekek leválása.
A szenvedélybeteg jellemzői
Szellemi képességek leépülése, tudati beszűkülés, értelmi kiüresedés, érdektelenség, kapcsolataik beszűkülnek, szexuális örömtelenség, közöny, érzelmi igénytelenség/ elsivárosodás, hangulati labilitás, depresszió, a betegségtudat hiánya, cél nélküliség, felelősség hárítása másokra, agresszió és autóagresszió, szégyen, bűntudat, kisebbségi érzés, öntörvényűség, öngyilkossági késztetés.
A szenvedélybetegségek felosztása
I. Kémiai szerek által kiváltott addikciók esetében a konkrét cél a kémiai anyag megszerzése, elfogyasztása
- Drogok: heroinizmus, kokainizmus, amfetaminizmus.
- Alkoholfüggőség.
- Dohányzás, nikotin-függőség.
- Gyógyszer függőség.
A szerhasználat súlyosabb következményei: alkoholos személyiségváltozás, öngyilkosság, féltékenységi pszichózis, alkoholos paranoia, alkoholos hallucinózis, delírium tremens, májcirózis stb...
II. Viselkedéses addikciók az impulzuskontroll és az érzelemszabályozás zavarai
- Kóros játékszenvedély. Kontroll nélküli szerencsejáték, mely endorfin és adrenalin termelődésével jár. Hatalmában tartja áldozatát, teljes vagyonvesztést idézhet elő.
- Kényszervásárlás. A feszültség levezetésének és az örömszerzésnek egyetlen módja a vásárlás.
- Munkaalkoholizmus, workoholic syndrom. A boldogság és siker egyedüli forrása a munka. Az ilyen ember csak a munkában érzi fontosnak magát. A magánéleti, kapcsolati, intimitási hiányait pótolja. A munkamániás nem azért dolgozik, hogy éljen, hanem azért él, hogy dolgozzon!
- Számítógép-internet függőség. Menekülés a valós élettől, személyes kapcsolatoktól, felelősségtől egy olyan illuzórikus virtuális világba, ahol az álmok valóra válhatnak, ahol bármi megtörténhet, bárkivé válhatunk, bármit megtehetünk csekély befektetés mellett.
- Szex és szerelem függőség. A szex olyan kényszeres cselekedetté válik, mely uralja az egész életét, az önkontroll elvész, a szexualitás elveszíti intimitását, meghittségét, az azonnali kielégülés vágya rabszolgájává teszi a függő személyt.
- Társ és kapcsolati függőség (kodependecia). Kodependens az a személy, aki saját igényeinek háttérbe szorítása árán vállal felelősséget általában egy aktív szenvedélybetegért. Jellemzői: szorongás, depresszió, önértékelési zavar, tagadás, érzései elfojtása, kényszeres viselkedés.
- Evési zavarok: Bulímia, Anorexia nervosa.
A szenvedélybetegséggel küzdők lelkiállapotuk kiegyensúlyozott működéséhez, boldogságérzetéhez, mesterséges örömszerzők által kiváltott boldogsághormonokat vesznek igénybe. Saját belső energiaforrásukat, kompetenciájukat háttérbe szorítják a könnyen elérhető boldogság megszerzéséért. Kezdetben a szerhasználat öngyógyító szerepet tölt be.
De milyen más úton tudjuk elérni azt a boldogságszinten, ami szükséges a teljes és örömteli élethez.
Léteznek ugyanis pozitív szenvedélyek: szeretet, intim kapcsolatok, szexualitás, önmegvalósítás, család, hit, meditáció, sport, katarzis stb.
A titok az egyensúlyban rejlik, minden szenvedélyesen végzett tevékenység lehet építő, csak a túlzásba vitel, és az egyensúly eltolódása vezet szenvedéshez.
Igyekezzünk megtalálni életünkben azokat a természetes örömforrásokat, amelyek saját magunknak és a környezetünknek is boldogságot okoznak.
Érdekesség
Még a pszichoanalízis Atyjának tartott híres pszichiátert, Sigmund Freudot is magával ragadta a kokainmámor. Freud már elismert szakember volt, amikor tudomást szerzett a perui indiánok kokaincserje levélből előállított kivonatáról és annak serkentő hatásáról és önmagán is kipróbálta a szert. A szer hatása döbbenetes és eufórikus volt, duzzadt az energiától, tettrekészségtől. Ez a levél is egy ilyen állapotában született:
„Hódolatom, hercegnőm, nemsokára ott leszek. Pirosra csókollak és degeszre tömlek majd, és félúton meglátod, hogy ki az erősebb, az étvágytalan kicsi lány, vagy ez a hatalmas vadember, kokainnal átitatva.” Freud 1885.
Később visszavonta a kokain használatáról vallott nézeteit, és energiáját a pszichoanalízis kidolgozására fordította.