Koleszterin és diéta - Étrendi tanácsok

Az emberi szervezet a zsírsavszükségletét képes biológiailag szintetizálni. Vannak azonban olyan zsírsavak, amelyeket a szervezet nem képes előállítani és amelyeket ezért a táplálkozás útján kell bevinni. Ezeket esszenciális zsírsavaknak nevezzük. Ezek többszörösen telítetlenek, melyek között vannak omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav: ALA), és omega-6 zsírsav (linolsav).

Táplálkozás és egészség

A készételek és a feldolgozott élelmiszerek az étrendünket a növényi olajok, a húsok, a cukor és a keményítő felé tolták el, így eltávolodtunk az összetett szénhidrátoktól, a rostoktól és a friss zöldségektől. Ezeket az egészségtelen tendenciákat csak súlyosbította az a tény, hogy fizikai aktivitásunk 50%-kal csökkent. Röviden, étrendünk az elmúlt 100 - 150 évben kiegyensúlyozott és gyulladáscsökkentő hatásúból kiegyensúlyozatlanná és gyulladáskeltővé vált.

Az étrendünket érintő változások, illetve fizikai aktivitásunk csökkenése komoly hatással vannak az egészségünkre. A zsírsavak számos olyan feladatot látnak el, amelyek élettanilag a normál egészségi állapot fenntartásához szükségesek. A zsírok szerepe a szervezet energiaellátásában minőségi és mennyiségi szempontból is fontos. Nem pusztán energiát tárolnak, hanem a sejtmembrán szerkezetéhez és működéséhez, valamint a helyi hormonális jelzésekhez is elengedhetetlenek. A zsírsavszint egyensúlyának felborulása az életmóddal összefüggő számos betegség klinikai lefolyását befolyásolja.

Omega-6 és omega-3 zsírsavak

A szójaolaj fokozott fogyasztása az 1909-ben mért 0,01 kg/év átlagról 12 kg/évre növelte az esszenciális omega-6 linolsav (LA) bevitelét az Egyesült Államokban. Az omega-6 linolsav (LA) omega-6 arachidonsavvá (AA) alakul a szervezetben, amit azután a sejtmembránjaink tárolnak. Az omega-6 arachidonsavból (AA) származó bioaktív komponensek felelősek mind az akut, mind pedig a krónikus gyulladások kialakulásáért, amelyek az életmóddal összefüggő számos egészségügyi problémához vezethetnek. Mai modern étrendünk általában kevesebb omega-3-at tartalmaz, mint az emberi faj fejlődése során.

A tengeri esszenciális omega-3 EPA és DHA zsírsavak – amelyeket szervezetünk építőelemekként használ – egyik alternatívája a vegetáriánus omega-3 alfa-linolénsav (ALA). Szervezetünk azonban nem képes megfelelően átalakítani a növényi ALA zsírsavat EPA és DHA zsírsavakká ahhoz, hogy ezzel helyettesítsük a tengeri omega-3 forrásokat. Ezért az EPA és a DHA bevitelét közvetlenül tengeri forrásokból kell biztosítani.

Az ALA zsírsav EPA-vá történő átalakítása izotóppal jelölt ALA mérése alapján a férfiaknál 8%-ra, a termékeny nőknél pedig 21%-ra becsülhető. Az ALA-ból történő teljes átalakulás EPA zsírsavvá 0,2%, DPA zsírsavvá 0,13%, DHA zsírsavvá pedig 0,05%. Az ALA zsírsavban gazdag vegetáriánus étrend a vér zsírsavprofiljában átlagosan csupán 4%-nál alacsonyabb omega-3 (EPA + DHA) szintet biztosít. A legfontosabb üzenet tehát az, hogy az omega-6 és omega-3 zsírsavak megfelelő aránya elengedhetetlen a jó egészséget megcélzó, kiegyensúlyozott étrendhez.

Többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak

Az omega-3 és az omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA), ami azt jelenti, hogy ezek a zsírsavak egynél több kettős kötéssel rendelkeznek. Az omega-3 zsírsavakban az első kötés a metilvégtől számított 3. és 4. szénatom között (CH3) van a szénláncban.

Az omega-6 zsírsavakban az első kettős kötés a metil-végtől számított 6. és 7. szénatom között található. Az emberi szervezet képes telített és telítetlen zsírokat előállítani a szénhidrátokban és a fehérjékben található széncsoportokból, ám hiányoznak azok az enzimek, amelyek a többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak, így az omega-3 és az omega-6 előállításához szükségesek.

Az esszenciális zsírsavak (EFA) tehát olyan zsírsavak, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, ezért az étrendből kell azokat biztosítani. A legfontosabb ilyen zsírsavak a linolsav (LA, C18:2, omega-6) és az α-linolénsav (ALA, C18:3, omega-3). Az LA és ALA zsírsavakból a szervezet optimális körülmények között képes szintetizálni arachidonsavat (AA, C20:4, n-6), gamma-linolénsavat (GLA, C18:3, omega-6), dihomo-gamma-linolénsavat (DGLA, C20:3, omega-6), eikozapentaénsavat (EPA, C20:5, omega-3) és dokoza- hexaénsavat (DHA, C22:6, omega-3).

A szintézis deszaturációval (kettős kötés hozzáadása) és elongációval (két szénatom hozzáadása) történik. Az LA és az ALA zsírsavak közel azonos deszaturációs és elongációs enzimeket igényelnek az AA, EPA és DHA hosszú láncú zsírsavak szintézisénél, és bár az ALA előnyben részesített anyag az eljárásban, mégis magasabb AA-termelés következik be. Ennek az az oka, hogy az omega-6 zsírsavak bevitele sokkal magasabb az omega-3 zsírsavakéhoz képest.

Prosztaglandin-szintézis

A lokálisan működő hormonokat és a jelzőmolekulákat (eikozanoidokat) szervezetünk AA-ból és EPA-ból állítja elő a prosztaglandin-szintézisnek is nevezett eljárás során. Az eikozanoidok a ciklooxigenáz enzim felszabadulása után jönnek létre, a prosztaglandin-szintézis pedig az AA és EPA zsírsavak oxidációjával indul. Amikor ezek a zsírsavak oxidálódnak, a kezdeti szerkezetből a prosztagladinnak egy olyan típusa képződik, amelyikre a szervezetnek éppen szüksége van. A COX1 az az enzim, amely a szervezet normál prosztaglandin- szintjének fenntartásáért felel, míg a COX2 szövetkárosodás vagy fertőzés esetén lép működésbe.

A prosztaglandin-szintézis testünknek majdnem minden sejtjében lejátszódik. Ezek az enzimek az eikozanoidok csoportjába tartoznak, mivel 20 szénatomból állnak. A prosztaglandinok 1-5 kettős kötést tartalmaznak, amit a PG E mögötti szám jelöl: a PG E1 egyetlen kettős kötést tartalmaz, a PG E2 kettőt, és így tovább. A PG E2 az omega-6 AA-ból (a köztes LA állapot után), vagy közvetlenül az AA zsírsavakból jön létre, amelyeket gabonával táplált állatok húsában találunk. A PG E2 protrombotikus, azaz a vérzés megállításáért és a sebgyógyulásért is felelős, ugyanakkor viszont trombózist okozhat, valamint hatással van a vér- nyomásra és az akaratunktól függetlenül működő simaizmok összehúzódására is. Mivel a PG E2 részt vesz a szervezet összes gyulladásos és fájdalomérzettel kapcsolatos folyamatában, fontos, hogy többek között a PG E3 ellenúlyozza, így elkerülhetőek azok a krónikus gyulladásos állapotok, amelyeket az LA és az AA túlzott bevitele okoz. A PG E3 az omega-3 EPA-ból (a köztes ALA állapot után), vagy közvetlenül az EPA zsírsavakból jön létre, amelyeket a zsíros halakban gazdag étrend biztosít. A PG E3-nak a vérben alvadásgátló, a szervezetben pedig gyulladáscsökkentő hatása van.

Az omega-6 és az omega-3 zsírsavak, illetve a prosztaglandinok egyensúlya a szervezetben

Egyes prosztaglandinok termelését jelentős mértékben befolyásolja az étrendünk, valamint testünk hormonegyensúlya, egészségi állapota, gyógyszeres kezelések, stb. Azok szervezetében, akiknél magas a növényi olajok és a húsok bevitele, túl sok az omega-6 AA zsírsav, ami magas PG E2 termelést eredményez. Ha az étrendünkben nem megfelelő az omega-3 EPA és DHA bevitele, úgy a PG E2 és a PG E3 között is felborulhat az egyensúly, ami fokozhatja a krónikus gyulladásos állapotok kialakulásának kockázatát a szervezetben. Az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend kiegyensúlyozhatja a prosztaglandin-szintézist, elősegítve ezzel az egészségre jótékonyan ható PG E3 termelését.

Oxidatív stressz és az egészség

Minden sejt termel szabadgyököket és reaktív oxigént, amitől a sejtmembránokban található többszörösen telítetlen omega-3 és omega-6 zsírsavak megavasodnak. A szervezet ezért kifejlesztette a saját védekező rendszerét az oxidációval szemben.

Az oxidatív stressz olyankor jelentkezik, amikor a szabadgyökök termelése és a szervezet oxidációval szembeni védelme (antioxidánsok) között felborul az egyensúly. Ez hosszantartó fizikai aktivitás után gyakran előfordul, amit a kiegyensúlyozatlan és gyulladást okozó étrend csak tovább súlyosbít. Az oxidatív stresszt kiváltó felborult egyensúlyi állapot az étrend megváltoztatásával korrigálható.

A megfelelő védelemhez antioxidánsok bevitele szükséges, így naponta 5-9 adag gyümölcs, zöld színű zöldségek és extra szűz olívaolaj fogyasztása javasolt. A legtöbb ember azonban ennek a javasolt mennyiségnek csupán a felét fogyasztja el. Azok esetében, akik rendszeresen sportolnak, de nincs egyensúlyban az étrendjük, túl magas lehet az oxidatív stressz szintje. Ez azt is jelenti, hogy a betegségre genetikai hajlammal rendelkező személyek különösen sebezhetőek, ha az étrendjük kiegyensúlyozatlan és gyulladást okoz.

Élettani háttér, az Omega-6:3 egyensúly

A génjeinkben kódolt természetes omega-6:3 arány 3:1. Ha az omega-3 zsírsavak az összes zsírsav több mint 8%-át teszik ki, akkor az omega-6:3 egyensúlya 3:1 vagy annál is alacsonyabb lesz. 

A tengeri forrásból származó eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) elnevezésű omega-3 esszenciális zsírsavak szintje jelzi, milyen a közérzet, illetve hogy mennyire egészségesen működik az agy. Tudományosan dokumentált tény, hogy ezek a zsírsavak szerepet játszanak az agy normál működésének elősegítésében. A vérben az EPA természetes szintje 3,6%, míg a DHA szintje 4,7%, és együttesen ezeknek 8% felett kell lenniük, még inkább előnyös, ha elérik a 10%-ot.

A tengeri forrásból származó omega-3 (EPA + DHA) napi szükséglete a testsúlytól függ. Egy 80 kg testsúlyú felnőtt napi szükséglete kb. 3 gramm omega-3 (EPA + DHA), ami ahhoz kell, hogy a szervezetében az omega-3 (EPA + DHA) szintje meghaladja a 8%-ot. Javasolt, hogy az étrendjébe naponta iktasson be különféle zsíros halakat. A legtöbb embernek ugyanakkor csökkentenie kell az omega-6 mennyiségét is az étrendjében. Kerülje tehát az olyan termékeket, amelyekben sok a magas omega-6-tartalmú növényi olaj (pl. a napraforgóolaj, a kukoricaolaj és a szójaolaj)!

Ha a telített zsírsav összesített aránya meghaladja a 37%-ot, ez arra utal, hogy a bevitt szénhidrátok (cukor) mennyisége és a szervezet energiafogyasztása közötti egyensúly felborult, ami hosszabb távon az életmóddal összefüggő betegségek és a túlsúly szempontjából is kockázati tényező. Az elfogyasztott szénhidrátok felesleges része telített zsírsavvá alakul, ami a sejtmembránokban és a zsírszövetekben raktározódik. A szénhidrátok és a keményítő bevitelének csökkentése a telített zsírok szintjét is csökkenti a szervezetben. Előnyös lehet Önnek, ha bizonyos termékek alacsony zsírtartalmú változatára áll át az étrendjében.

Az arachidonsav

Az arachidonsav (AA) a legfontosabb omega-6 zsírsav, amit a szervezetünk nem képes előállítani. Ezért ezt a táplálékkal kell bevinni. Az AA olyan hormonok előállításához kiindulási pont, amelyek gyulladásos folyamatokban vesznek részt. Ezeket a szervezet önvédelmi reakcióként indítja be fertőzés vagy sérülés esetén. Modern étrendünkben nagy az omega-6 linolsav (LA) túlsúlya, ami azután szabályozza az AA omega-6 zsírsav optimális termelését a szervezetben. A jó átlagértékek 6,5 és 9,5% között vannak, miközben az optimális célérték 8,3%. Az omega-6 (LA) túlsúlya miatt az étrendben az AA értékét általában csak kis mértékben lehet befolyásolni azáltal, ha az ember az étrendjén változtat. Genetikai különbözőségek miatt vannak olyanok, akiknél az AA termelése alacsonyabb vagy magasabb szintű az átlagosnál. Ha az érték 5% alatt van, akkor hasznos lehet, ha az étrendjébe magas AA-tartalmú ételeket, például csirke-, pulyka- és sertéshúst, illetve tenyésztett lazacot épít be. Ha azonban az érték meghaladja a 10%-ot, akkor előnyös lehet, ha ugyanezeket az ételeket elkerüli. Ezek az ajánlások a legtöbb ember számára hasznosak, de nem garantálható, hogy mindenkinél beválnak a genetikai különbözőségek miatt, amelyek egyénenként nagyon eltérőek.

A zsírok fajtái és azok főbb forrásai az étrendben

Telített zsír

  • Zsíros tejtermékek: tej, vaj, tejszín, sajt
  • Hús
  • Sütemények és pékáruk
  • Édes és sós kekszek
  • Szószok
  • Gyorséttermi ételek, hamburger, pizza
  • Szénhidrátbombák: cukor, keményítő, fehérkenyér, burgonya, rizs és tészta

Többszörösen telítetlen növényi olaj (omega-6)

  • Növényi margarin, növényi olajok, majonéz, majonézes saláták
  • Hús
  • Napraforgóolaj
  • Szójaolaj
  • Szőlőmagolaj
  • Szezámmag

Egyszeresen telítetlen zsír (omega-9)

  • Olajbogyó és olívaolaj
  • Repceolaj
  • Mandula
  • Avokádó
  • Földimogyoró
  • Paradió
  • Kesudió
  • Mogyoró
  • Pisztácia

Többszörösen telítetlen halolaj (omega-3)

  • Zsíros halak: lazac, pisztráng, hering, makréla, tonhal, szardínia, pásztás farkashal, lepényhal
  • Zinzino Balance Oil (az egyensúly visszaállításához és fenntartásához)
Telített zsír (nem esszenciális)

Ha a telített zsír bevitelének csökkentésére van szükség, úgy kerülni kell a fenti „Telített zsír” címszó alatt szereplő termékeket, vagy át kell térni ugyanazon termékek alacsony zsírtartalmú változatára. Érdemes tudni, hogy az étkezések során bevitt túlzott cukrot a szervezet – mind a sejtmembránokban, mind pedig a zsírszövetekben - átalakítja és telített zsírsavakként tárolja. Tehát a cukor és a keményítő bevitelének csökkentésével a telített zsír szintje is csökkenthető a szervezetben. Amennyiben növelni kell a telített zsír bevitelét, úgy a színtiszta hús fokozott fogyasztása, illetve a sajt és más tejtermékek csökkentett fogyasztása ajánlott. Általában nem javasolt a „Telített zsír” címszó alatt felsorolt egyéb termékcsoportok fokozott fogyasztása.

Egyszeresen telítetlen zsír (nem esszenciális)

Ha az egyszeresen telítetlen zsírok bevitelének csökkentésére van szükség, úgy kerülni kell a fenti „Egyszeresen telítetlen zsír (omega-9)” címszó alatt szereplő termékeket. Az egyszeresen telítetlen zsírokat általában egészségesebbnek vélik, mint a telített zsírokat, bár a szervezet mindkét zsírcsoportot képes előállítani más „nyersanyagokból” is, például fehérjékből és szénhidrátokból. A hagyományos, alacsony kalóriatartalmú mediterrán étrendben az egyszeresen telítetlen zsírsavak és a telített zsírsavak aránya közelít a 2:1-hez. 

Többszörösen telítetlen növényi olaj (esszenciális)

Ha a többszörösen telítetlen növényi olajok bevitelének csökkentésére van szükség, úgy kerülni kell a fenti „Többszörösen telítetlen növényi olaj (omega-6)” címszó alatt szereplő termékeket, vagy át kell térni azoknak a termékeknek az alacsony zsírtartalmú változatára. Próbálja kerülni azokat a termékeket, amelyek omega-6 növényi olajokban, így napraforgóolajban, kukoricaolajban és szójaolajban gazdagok. Az omega-6 bevitel úgy is csökkenthető, hogy áttér az alacsony omega-6-tartalmú növényi olajokra, pl. az olívaolajra és a repceolajra. Ha növelni kellene a bevitelt, akkor fogyasszon többet ugyanezekből a termékekből.

Többszörösen telítetlen halolaj (esszenciális)

Mai modern étrendünk általában véve kevesebb omega-3-at tartalmaz, mint az az étrend, amely az emberi faj kialakulása során volt jellemző, és amely a genetikai mintázatainkat formálta. Így a legtöbb embernek növelnie kell a többszörösen telítetlen halolajok bevitelét. Mivel a növényi omega-3-at (ALA) szervezetünk nem képes teljes mértékben EPA és DHA zsírsavakká alakítani, a többszörösen telítetlen halolaj bevitelének növeléséhez különféle zsíros halak fogyasztása szükséges. Ezeket a fenti „Többszörösen telítetlen halolaj (omega-3)” címszó alatt találja.

A többszörösen telítetlen halolaj (omega-3) bevitele az alábbi étrendi mutatókat javítja:

  • Védettségi érték
  • Omega-3 Index
  • Omega-6:3 Balance egyensúly
  • Sejtek membránfluiditása
  • Mentális erő

A napi tengeri omega-3 EPA- és DHA-szükséglet a testsúlytól függ. Egy 80 kg-os felnőttnek napi 3 gramm omega-3 (EPA + DHA) elfogyasztása ajánlott ahhoz, hogy omega-3 (EPA + DHA) szintje 8% fölé emelkedjen. Ahhoz, hogy a zsírsavprofilban az omega-3 (EPA + DHA) szintje elérje a minimum 4%-ot, legalább 0,5 gramm omega-3 (EPA + DHA) elfogyasztása szükséges naponta. A piacon fellelhető legtöbb omega-3 étrend-kiegészítő esetében az ajánlott napi omega-3 adag 150 mg és 1,5 gramm között mozog. Ha ezeket az étrend-kiegészítőket nem kombináljuk zsíros halak fogyasztásával, úgy nagyon kevés az esély arra, hogy elérjük a 8% fölötti omega-3 (EPA + DHA) szintet. 

11 zsírsav és azok előfordulása az élelmiszerekben
  1. Palmitinsav, C16:0, telített
  2. Sztearinsav, C18:0, telített
  3. Olajsav, C18:1, omega-9
  4. Linolsav, C18:2, omega-6
  5. Alfa-linolénsav, C18:3, omega-3
  6. Gamma-linolénsav, C18:3, omega-6
  7. Dihomo-gamma-linolénsav, C20:3, omega-6
  8. Arachidonsav (AA), C20:4, omega-6
  9. Eikozapentaénsav (EPA), C20:5, omega-3
  10. Dokozapentaénsav (DPA), C22:5, omega-3
  11. Dokozahexaénsav (DHA), C22:6, omega-3

Szinte minden élelmiszer tartalmaz valamilyen zsírsavat, így telített, illetve egyszeresen és többszörösen telítetlen omega-6 és omega-3 zsírsavakat is. Mivel a zsírsavak mennyisége élelmiszerenként eltérő, ha ezekből eltérő mennyiséget fogyasztunk, lehetővé válik a zsírsavbevitel módosítása is.

Palmitinsav, C16:0, telített

  • Tej és tejtermékek, mint pl. vaj, tejszín, fagylalt, tejföl, joghurt, sajt, stb.
  • Vörös hús és vörös húsból készült termékek
  • Pálmaolaj és pálmaolajat tartalmazó termékek, mint pl. péksütemények, kekszek, hasábburgonya, burgonyaszirom, stb.
  • Kókusz és kókuszolaj
  • Avokádó és avokádóból készült termékek
  • Baromfi és baromfihúsból készült termékek
  • Tojás és tojásból készült termékek
  • Különböző csonthéjasok, mint pl. mandula, földimogyoró és paradió
  • Búza és búzából készült termékek

Sztearinsav, C18:0, telített

  • Tej és tejtermékek, mint pl. vaj, tejszín, fagylalt, tejföl, joghurt, sajt, stb.
  • Vörös hús és vörös húsból készült termékek
  • Pálmaolaj és pálmaolajat tartalmazó termékek, mint pl. péksütemények, kekszek, hasábburgonya, burgonyaszirom, stb.
  • Kókusz és kókuszolaj
  • Avokádó és avokádóból készült termékek
  • Baromfi és baromfihúsból készült termékek
  • Tojás és tojásból készült termékek
  • Különböző magvak, mint mandula, földimogyoró és paradió
  • Búza és búzából készült termékek

Olajsav, C18:1, omega-9

  • Növényi olajok, pl. olívaolaj, repceolaj és szezámolaj
  • Avokádó és avokádóból készült termékek
  • Különböző csonthéjasok, pl. mandula, földimogyoró, dió, mogyoró és paradió
  • Zinzino Balance termékek Linolsav, C18:2, omega-6
  • Növényi olajok, pl. kukoricaolaj, napraforgóolaj, szójaolaj
  • Sertéshús és -zsír, illetve sertéshúsból készült termékek
  • Pálmaolaj és pálmaolajat tartalmazó termékek, pl. péksütemények, kekszek, hasábburgonya, burgonyaszirom, stb.
  • Baromfi és baromfihúsból készült termékek
  • Tojás és tojásból készült termékek
  • Búza és búzából készült termékek

Alfa-linolénsav, C18:3, omega-3

  • Növényi olajok, pl. repceolaj és lenmagolaj
  • Megtalálható a spenótban és a kelbimbóban
  • Megtalálható bogyós gyümölcsökben, pl. a kék és a vörös áfonyában
  • Megtalálható a dióban

Gamma-linolénsav, C18:3, omega-6

  • Kis mennyiségben megtalálható a növényi olajokban és a húsban

Dihomo-gamma-linolénsav, C20:3, omega-6

  • Kis mennyiségben megtalálható a ligetszépe olajban és a fekete ribizli magjában

Arachidonsav (AA), C20:4, omega-6

  • Vörös hús és vörös húsból készült termékek
  • Sertéshús és -zsír, illetve sertéshúsból készült termékek
  • Bárányhús és bárányhúsból készült termékek
  • Baromfi és baromfihúsból készült termékek
  • Tojás és tojásból készült termékek

Eikozapentaénsav (EPA), C20:5, omega-3

  • Zsíros halak és zsíros halakból készült termékek
  • Fehér húsú halak mája
  • Tenger gyümölcsei és algák
  • Zinzino Balance termékek

Dokozapentaénsav (DPA), C22:5, omega-3

  • Zsíros halak és zsíros halakból készült termékek
  • Fehér húsú halak mája
  • Fókazsír
  • Tenger gyümölcsei és algák
  • Zinzino Balance termékek

Dokozahexaénsav (DHA), C22:6, omega-3

  • Zsíros halak és zsíros halakból készült terméke
  • Fehér húsú halak mája
  • Tenger gyümölcsei és algák
  • Zinzino Balance termékek
Kereskedelmi forgalomban kapható olajok

Mielőtt a korszerű technológiákat bevezették az élelmiszerek feldolgozása területén, az ökológiai forrásból származó és feldolgozatlan olajok képezték az egyetlen elérhető alternatívát. Manapság a kereskedelmi forgalomban kapható legtöbb olaj feldolgozott vagy finomított. A finomítási eljárás eltünteti az összes ízt és szagot, illetve a szennyezőanyagokat, amelyek károsak lehetnek, vagy ronthatnák a termék illatát, ízét és megjelenését.

Az eljárás azonban eltávolítja a kedvező, azaz gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező természetes antioxidánsokat, vitaminokat és egyéb kisebb komponenseket (pl. polifenolokat) is. A tápanyagok és fontos gyulladáscsökkentő összetevők eltávolítását csak részben ellensúlyozza, hogy antioxidánsokat adnak a termékekhez, ami stabilizálja azokat. E fontos táplálkozási összetevők eltávolítása az általunk fogyasztott olajokból még inkább abba az irányba mozdítja el étrendünket, hogy az gyulladásokat okozzon.

Egy friss példa erre az olívaolaj. A finomítási eljárás során eltávolítják belőle a polifenolokat. 2011 októberében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jóváhagyta az olívaolajban található polifenolok és a szív egészsége közötti összefüggésre vonatkozóan a következő állítást: „Az olívaolaj polifenoljai hozzájárulnak a vérzsírok oxidatív stresszel szembeni védelméhez”. A kisebb összetevők eltávolítása tehát befolyásolhatja az olajok bioaktivitását is. Hasonló példa még az A-vitamin és a D-vitamin eltávolítása a halolaj finomítása során.

Zinzino Balance termékek

A halolaj finomítása során eltávolított összetevők pótlása céljából megalkotott Zinzino Balance termékek hidegen sajtolt olajbogyóból származó aktív antioxidánsok (polifenolok), D-vitamin és halakból származó és megfelelő mennyiségű omega-3 EPA és DHA zsírsavak kombinációját tartalmazzák. Ezek az összetevők összehangoltan fejtik ki jótékony hatásukat.

A vérben keringő, halakból származó omega-3 EPA és DHA zsírsavak helyi gyulladás esetén gyorsan aktiválódnak. Ezután biológiailag aktív anyagokká (resolvin és protectin) alakulnak, amelyek biztosítják a kiegyensúlyozott immunválaszt. A polifenolok szintén erőteljes gyulladáscsökkentő anyagok, amelyek blokkolják a gyulladást okozó és szövetet károsító enzimeket. Az olajbogyóból származó polifenolok (tirozol, hidroxitirozol és társai) ugyancsak rendelkeznek antioxidáns tulajdonságokkal, amelyek a bevitellel arányosan védik a sejteket és a vérzsírokat az oxidatív stressztől. A D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez.