Fogyatékossági támogatás

Mi a fogyatékossági támogatás?

Havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás a súlyosan fogyatékos személy részére. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Ki kaphat fogyatékossági támogatást?
Aki betöltötte 18. életévét, és
  súlyos látási fogyatékos,
  súlyos hallási fogyatékos,
  súlyos értelmi fogyatékos,
  súlyos mozgásszervi fogyatékos, vagy
 súlyos halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Ki számít súlyosan fogyatékosnak?

Súlyos látási fogyatékos:
Aki kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (akinek látóképessége teljesen hiányzik. vagy alig-látó, és látása segédeszközzel vagy műtéti úton nem javítható).

Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
  ¤ mindkét szemén 5/70,
  ¤ az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,
  ¤ az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik.
(Rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb).
vagy akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. 

A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Súlyos hallási fogyatékos:
Aki a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad.

Súlyos értelmi fogyatékos:
Akinek értelmi akadályoztatása középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, IQ-ja 50 alatt van (fogyatékossága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt alakult ki).

Súlyos mozgásszervi fogyatékos:
Akinek a helyváltoztatáshoz (külön jogszabályban meghatározott) segédeszköz állandó és szükségszerű használatára van szüksége, vagy ágyhoz kötött személy, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes.

Súlyos halmozottan fogyatékos:
Akinek a súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Ki nem kaphat fogyatékossági támogatást?
  ¤ az a súlyosan fogyatékos személy, aki a vakok személyi járadékában részesül
  ¤ aki magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha
  ¤ a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja,
  ¤ a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn.
Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően kell elrendelni.

Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?
  ¤ A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a.
  ¤ A halmozottan fogyatékosok esetében a nyugdíj minimum 80 %-a.
 ¤ Az értelmi és mozgásszervi fogyatékos személynek, ha önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik szintén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ára jogosultak.

Hogyan kell igényelni a fogyatékossági támogatást?
A fogyatékossági támogatást a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatóságánál lehet igényelni, az "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" című nyomtatványon.
Az igénylés beadható:
elektronikus úton - kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek tudnak benyújtani fogyatékossági támogatás iránti kérelmet! Nem ügyfélkapun keresztül - e-mailen - beadott kérelmet nem áll módunkban érvényes kérelemként elfogadni.
postai úton - a Pf.: 1919 Budapest címre lehet a kérelmet benyújtani.
személyesen – a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán. Az integrált ügyfélszolgálatokon (kormányablak).

Mit kell beadni (csatolni) az igénybejelentéshez?
  ¤ az igénylő háziorvosa által kiállított beutalót,
  ¤ szociális intézményben élő személynek az intézmény orvosa által kiállított beutalót,
  ¤ valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (zárójelentés, stb.).

Mit kell tenni?
A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, aki kitölti az "​Orvosi Beutaló a rehabilitációs szakértői szervhez a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából", valamint nyilatkozik arról is, hogy
  ¤ alkalmasak-e a rendelkezésre álló orvosi iratok a súlyosan fogyatékos állapot megállapítására,
  ¤ véleményt ad az igénylő önálló életvitelére való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
  ¤ nyilatkozik arról, hogy szakértői bizottság általi vizsgálat szükséges-e?

Amennyiben az igénylő nem rendelkezik a minősítéshez szükséges iratokkal, a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.
Be kell szerezni és ki kell tölteni az "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" c. nyomtatványt.
A kitöltött "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" c. nyomtatványt, az orvosi beutalót és az összes orvosi igazolást be kell adni a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatóságához. Hiányosan benyújtott igény esetén az igénylőt 15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

Hol szerezhető be ez a nyomtatvány?
A nyomtatvány letölthető ide kattintva.

Mi történik az igénylés beadása után?
A Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatósága az igénybejelentést és az orvosi dokumentációkat átadja a FOB szakértői bizottságának. A szakértői bizottság megvizsgálja, hogy az igénylő súlyos fogyatékosnak minősül-e, és szakvéleményében nyilatkozik, arról, hogy az igénylő felülvizsgálata szükséges-e vagy sem.
A szakértői bizottság a fogyatékosság minősítésének eredményéről értesíti a Magyar Államkincstár Vármegyei Igazgatóságát.
A Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatósága határozattal dönt a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az igény elutasításáról. A ​Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatósága a támogatás iránti igényt elbíráló határozattal együtt a szakértői bizottság szakvéleményét is elküldi az igénylőnek.
Ha a felülvizsgálat esedékessé válik a ​Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatósága értesíti a jogosultat és a szakértői bizottságot a felülvizsgálat elvégzése végett.
Ha az igénylő a vakok személyi járadékában részesül, illetőleg magasabb összegű családi pótlékban a ​Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatósága - súlyos fogyatékosság fennállása esetén - a minősítés eredményéről és a várható összegéről tájékoztatja az igénylőt. Az igénylőnek ezt követően nyilatkozni kell, hogy a fogyatékossági támogatásra az igényét fenntartja-e.
Ha a fogyatékossági támogatásra az igényét fenntartja, le kell mondani a vakok személyi járadékáról, ill. a magasabb összegű családi pótlékról.

Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése:
A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve, annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a ​Magyar Államkincstár ​Vármegyei Igazgatóságát.

Jogalap nélkül veszi fel az ellátást:
aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
  ¤ Aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül veszi fel köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték.
  ¤ 30 napon túl attól lehet visszakövetelni a jogtalanul felvett pénzt, akinek az ellátás felvétele felróható 3 év elteltével nem lehet visszakövetelni a jogtalanul felvett fogyatékossági támogatást.

>> A minősítést szabályozó  141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet innen letölthető.
>> A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló  1998. évi XXVI. törvény itt olvasható.

Betegszállítás

Betegszállítás, mentés
  Hétköznapi értelemben a mentést és a betegszállítást gyakran azonos fogalomként kezelik, ezért a betegszállítás kifejezés tartalmát el kell különíteni a mentés jelentésétől, mert különböző esetekben alkalmazzák és igénybevételükre is különböző feltételekkel van lehetőség. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet. A betegszállítás az egészségbiztosítás keretében nyújtott ellátás, amelyet az orvosnak utalványon kell megrendelni.

Mi a betegszállítás és milyen esetekben vehető igénybe?
  A betegszállítás célja, hogy biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban az esetben, ha mentőápolói felügyeletet nem igényel az eset, és az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható. Azt, hogy az egészségügyi ellátás elérhetősége nem biztosítható másként, akkor lehet megállapítani, ha a beteg
  ¤ szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét, vagy
  ¤ csak speciális testhelyzetben szállítható, vagy
  ¤ mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy
  ¤ egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát, vagy
  ¤ fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe, vagy
  ¤ ellátásának eredményességét tömegközlekedési, más szokásos közlekedési eszköz hiánya vagy  annak igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné.

  Az egészségbiztosítás keretében orvosi vizsgálatra vagy gyógykezelésre, illetve egészségügyi intézményből a beteg otthonába szállítás céljából vehető igénybe a betegszállítás. A betegszállítást betegszállítási utalványon kell megrendelni.

Az jogosult betegszállításra, aki:
  ¤ a beutalása szerinti intézményben elvégzendő ellátásra – az egészségi állapota miatti – szállítása másként nem oldható meg,
  ¤ a szállítás művesekezelés, sugárterápiás kezelés, vagy kemoterápiás kúraszerű kezelés céljából történik.

A gyógyintézetből elbocsátott beteg részére az otthonába szállítására akkor kérhető betegszállítás:
  ¤ ha a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, és
  ¤ szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét, vagy
  ¤ csak speciális testhelyzetben szállítható, vagy
  ¤ mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy
  ¤ egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát, vagy
  ¤ fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe.

  A beteg otthonába történő betegszállítás rendelhető még, ha az otthonába eljutása az elbocsátás napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem biztosított.
Az egészségügyi intézménynek a beteget 10 percen belül át kell venni vagy – amennyiben a beteget nem tudja ellátni – döntenie kell a továbbszállításáról.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott betegszállító szervezetek tevékenységének országos koordinálását az Országos Mentőszolgálat végzi.

Ki és hogyan rendelheti meg a betegszállítást? Fontos!
  A betegszállítás a beutalásra jogosult orvos betegszállítási utalványon való beutalása alapján térítésmentes, de SZÜKSÉG SZERINT TÉRÍTÉS ELLENÉBEN BÁRKI JOGOSULT BETEGSZÁLLÍTÁST RENDELNI. A betegszállítást végző szolgáltató csak akkor vállalhatja el a térítésköteles betegszállítást, ha az nem akadályozza az orvos által megrendelt szállítások teljesítését.

  Ha a betegszállítást nem az orvos rendeli, a betegszállítást végző szervezetnek tájékoztatnia kell a szállítást kérőt a várható költségekről.
  A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződött betegszállító szolgáltatók listája ide kattintva érhető el.

A betegszállítást megrendelheti:
  ¤ a beutalásra jogosult orvos,
  ¤ az orvos kijelölése alapján az egészségügyi dolgozó (ápolónő és asszisztens).

  A betegszállítás rendelésénél meg kell határozni:
  ¤ a sürgősségi igényt (6 órán belüli, 24 órán belüli, meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontokban ismétlődő)
  ¤  hogy milyen kísérettel (betegkísérő, kíséretet nem igénylő),
  ¤ mely betegszállító járművön (mentőkocsi, fekvő- vagy ülőbeteg szállító kocsi),
  ¤ egyénileg vagy más beteggel együtt történhet a szállítás.

Ülőbeteg-szállító kocsival az a beteg szállítható, aki megfigyelést nem igényel, illetve szállítása során betegkísérő közreműködése az orvos rendelése alapján szükséges, továbbá a következő feltételek mindegyikének megfelel:
  ¤ tiszta tudatú,
  ¤ segítséggel (lépcsőn is) járóképes,
  ¤ egészségi állapota nem indokolja a fekvő helyzetben történő szállítást, és
  ¤ 14 éven felüli, illetve, ha 14 éven aluli gyermeket a gondviselője kíséri.

Fekvőbeteg-szállító kocsival a következő feltételek együttes fennállása esetén szállítható a beteg:
  ¤ szállítás közbeni megfigyelése nem szükséges,
  ¤ mozgatása csak betegkísérő közreműködésével biztosított, és
  ¤ 14. életévét betöltötte, illetve 14 éven aluli gyermeket a gondviselője kíséri.

Mentőkocsival fekvő- és ülőbeteg egyaránt szállítható. A betegszállítás megrendelése során az orvosnak a következő adatokat kell közölni:
  ¤ beteg neve, életkora, TAJ száma,
  ¤ 14 éven aluli gyermek esetén a szülői, gondozói kíséret igényét,
  ¤ a szállítást indokoló, illetve a szállítás szempontjából lényeges kórisme, állapot (pl. járóképes, járóképtelen, tolószékes, stb.),
  ¤ a betegszállítás megkezdésének idejét (6 órán belül, 24 órán belül, tervezett időpontokban történő ismétlődő),
  ¤ betegszállítás körülményeit (ülve, fektetve, stb.),
  ¤ azt, hogy a betegszállítás mentő(szak)ápolói kíséretet nem igényel,
  ¤ a betegfelvétel és a betegátadás helye,
  ¤ a megrendelő neve, telefonszáma, a megrendelő orvos neve és orvosi bélyegzője száma,

  Kúraszerű kezelésre szóló megrendelés esetén a rendelő orvosnak a szállítás megrendelése, illetve ütemezése előtt a betegszállító és a kezelő intézménnyel egyeztetnie kell a kezelés első időpontjáról, a további kezelésekre vonatkozó betegszállítás megrendelése a kezelést végző intézmény orvosának feladata.

Jogszabályi háttér:
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 17. §-a
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 97. §-a
A betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet